Bolgár állampolgárokat gyanúsítanak a brit hatóságok Oroszország javára folytatott kémtevékenységgel.
Nick Price, az angol-walesi legfőbb ügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) különleges bűncselekmények feltárásával és terrorellenes fellépéssel foglalkozó ügyosztályának vezetője csütörtöki hivatalos nyilatkozatában közölte: a vádhatóság engedélyt adott a vádemelésre kémtevékenység céljából szőtt összeesküvés címén három férfi és két nő ellen.
Price közölte: mind az ötüket azzal gyanúsítják, hogy Oroszország javára kémkedtek.
A CPS ismertetése szerint mindegyik gyanúsított bolgár állampolgár.
A 45 éves Orlin Ruszev, a 41 éves Bizer Dzsambazov, a 31 éves Katrina Ivanova, az ugyancsak 31 éves Ivan Sztojanov és a 29 esztendős Ványa Gaberova ellen a hivatalos vád úgy hangzik majd, hogy 2020. augusztus 30. és 2023. február 8. között olyan információk összegyűjtésére szövetkeztek, amelyekből valamely ellenséges ország közvetlenül vagy közvetve hasznot húzhat - áll a vádhatóság csütörtöki londoni tájékoztatásában.
A vád hivatalos meghatározása szerint mindezt abból a célból tették, hogy károsítsák a brit állam biztonságát és érdekeit.
A vádemelés a Scotland Yard terrorellenes parancsnoksága által végzett vizsgálat eredménye - áll további részletek nélkül az ügyészségi közleményben.
Ruszev, Dzsambazov és Ivanova ellen februárban már vádat emeltek hamis brit, bolgár, francia, olasz, spanyol, horvát, szlovén, görög és cseh személyazonosító okmányok birtoklása címén.
Az öt bolgár állampolgár jövő kedden jelenik meg a westminsteri magisztrátusi bíróság előtt, ahol hivatalosan is ismertetik velük a kémkedéssel kapcsolatos vádakat.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
