Migrációkutató hálózat
2023. november 9. 22:02

Három kontinens öt kutatóintézetének részvételével nemzetközi bevándorláskutató hálózat létrehozásáról szóló nyilatkozatot írtak alá csütörtökön Budapesten.

A Bevándorláskutatás nemzetközi hálózatának (International Network for Immigration Research - INIR) alapító okiratát Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója mellett Mark Krikorian igazgató (Center for Immigration Studies), Eric Ruark kutatási igazgató (NumbersUSA), Jonatan Jakubowicz alapító (Israel Immigration Policy Center) és Nicolas Monti társalapító (Observatoire de l'immigration et de la démographie) látta el kézjegyével.
   
Marsai Viktor az MTI-nek elmondta: az együttműködés célja, hogy a tudást és a szakértelmet, amelyekkel az egyes intézetek rendelkeznek, közös hálózatba foglalják.

Ennek nyomán közös konferenciák, publikációk valósulnak meg a jövőben - tette hozzá.
   
Az igazgató kiemelte: ellensúlyt kívánnak képezni a migrációról való gondolkodás csakis humanitárius szempontok szerinti megközelítésével szemben, amely az elmúlt évtizedekben eluraltra a közvéleményt.
   
Vagyis az a céljuk, hogy az egyéb szempontokat, a biztonságot, a befogadó társadalmakra gyakorolt gazdasági és kulturális hatásokat is beemeljék a migrációról folyó diskurzusba. Ezeken keresztül értelmezzék a migráció komplex jelenségét - fogalmazott.
   
Fontosnak nevezte, hogy megjelenjen a migrációval kapcsolatban az állami szuverenitás kérdése is, hogy az államok el tudják dönteni, ki az, akit szeretnének és ki az, akit nem szeretnének beengedni.
   
Marsai Viktor közlése szerint a nyilatkozat aláírását a francia Observatoire de l'immigration et de la démographie kezdeményezte, a Migrációkutató Intézet pedig felkarolta azt.

MTI
  • A 35. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia
    Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
  • Fellöktek egy újságírót – na és?
    A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
MTI Hírfelhasználó