Rangos nemzetközi elismerésben részesült Almár Iván csillagász
2024. április 23. 12:01
A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (International Astronautical Federation, IAF) az űrkutató hírességek csarnokának tagjává választotta Almár Iván magyar csillagászt, űrkutatót, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) örökös, tiszteletbeli elnökét - közölte a MANT az MTI-vel kedden.
youtube
Az 1951-ben alapított IAF azért hozta létre az űrkutató hírességek csarnokát (IAF Hall of Fame), hogy elismerje azoknak a tevékenységét, akik jelentős mértékben hozzájárultak az űrtudomány, az űrtechnológia fejlődéséhez. A korábbi díjazottak között Elon Musk, Charles Bolden, a NASA egykori vezetője, valamint az Apollo-11 űrhajósai is szerepelnek.
Almár Iván az első magyar, akit a hírességek csarnokának tagjává választott a 77 országból több mint 500 tagot számláló nemzetközi szervezet.
iafastro
A MANT méltatása szerint a magyar űrkutatás egyik megteremtője szakmai pályafutása alatt volt többek között a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium alapító vezetője és a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke. Korábban dolgozott az IAF alelnökeként.
facebook
Almár Iván a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (International Academy of Astronautics, IAA) tiszteletbeli tagja és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) örökös tiszteletbeli elnöke.
iaa
Pályafutása során mintegy 150 tudományos közleményt publikált, 10 magyar nyelvű könyvet írt vagy szerkesztett az űrkutatás és a földön kívüli intelligencia keresése (Search for Extra-Terrestrial Intelligence, SETI) témakörében. Kiemelkedő tudományos ismeretterjesztő tevékenysége révén neve a magyar tévénézők és újságolvasók generációi számára is jól ismert. A Holdra szállás tv-közvetítése óta (1969) minden jelentős űresemény kommentátora.
wikipedia
"Életem legnagyobb kitüntetésének tekintem, hogy az IAF méltónak tartott erre az elismerésre" - idézi a közlemény Almár Ivánt, aki április 21-én ünnepelte 92. születésnapját.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából, 2022. április 21-én konferenciát rendeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelyen a magyar űrtevékenység évtizedeit idézték fel a meghívott előadók.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
