A Magyar Nemzeti Bank annak kapcsán, hogy Magyarország második alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét, 7 500 Ft névértékű ezüst és 3 000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki 2024. július 1-jén, a magyar elnökség első napján. Hazánk Belgiumot követi a pozícióban év végéig. „Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége – 2024” megnevezésű emlékérméket Endrődy Zoltán iparművész tervezte.
Az Európai Unió Tanácsa az Európai Unió egyik fő döntéshozatali szerve, mely a tagállamok kormányait képviseli. Az Európai Unió Tanácsának – nem hivatalos nevén a Tanácsnak – keretében a 27 uniós tagállam miniszterei találkoznak. A Tanács alapvető feladatai közé tartozik, hogy uniós jogszabályokat tárgyaljon meg és fogadjon el, nemzetközi megállapodásokat kössön meg az Európai Unió nevében, elfogadja az Európai Unió költségvetését, alakítsa az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját, valamint konkrét területeken koordinálja a tagállamok szakpolitikáit. A Tanács tíz eltérő formációban ülésezik a különböző szakpolitikai területeknek megfelelően.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét előre meghatározott sorrendben a tagállamok látják el. A Tanács három egymást követő soros elnöksége úgynevezett elnökségi triót alkot. Hazánk első alkalommal 2011. január 1. és 2011. június 30. között – egy Spanyolországgal és Belgiummal alkotott elnökségi trió keretében - töltött be elnöki tisztséget
2024. július 1. és december 31. között Magyarország immáron második alkalommal tölti be a soros elnöki pozíciót – szintén spanyol-belga-magyar trió keretében. A magyar elnökség jelmondata: „Tegyük naggyá Európát!”.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
