A Neumann János Program (NJP) fókuszterületi innovációs pályázatán 89 pályázó kapott összesen 50 milliárd forint értékű támogatást – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna és a Kossuth Rádió hétfő reggeli műsorában. Bódis László elmondta, az idei felhívás a kkv-k és az egyetemek közös fejlesztéseit támogatta, a digitális és a zöld átállásra, valamint az egészséges élet fókuszterületeire összpontosított. Emlékeztetett, 2023-ban 35 milliárd forintos keretösszeggel indítottak el egy hasonló pályázatot, amelyben 30 milliárd forint támogatást kaphattak meg a pályázók.
Az idei kiírásra több mint 100 milliárd forint támogatási igény érkezett be - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Bódis László kifejtette, az NJV-pályázat az egyetemek és a vállalatok közös fejlesztéseit támogatja, a kutatási és ipari képességeket, illetve a közös innovációt erősíti. Hozzátette, Magyarország a matematika és a hálózattudományban, illetve a gyógyszergyártás és az egészségtechnológia területén erős, a pályázat segítségével két-három éven belül nyolcvankilenc, a külpiacokon is versenyképes termék jöhet létre.
Az államtitkár rámutatott, a pályázók felé három elvárást támaszt a kiíró, egyrészt a fejlesztés segítségével terméket kell előállítaniuk, ezt szabadalommal meg kell védeniük, majd árbevételt kell szerezniük belőle. Azt várják, hogy a fejlesztési időszak végét követő néhány éven belül sok százmillió, vagy néhány milliárd forint árbevétel fog keletkezni a külpiacokon ezekből a termékekből – fogalmazott. Hozzátette, a pályázati rendszerben az elkezdett fejlesztéseket félévente szakértők vizsgálják felül, és ha azt látják, hogy „elhaladt a világ” a projekt mellett, leállítják azt, a megmaradó forrást pedig más projektekbe fektetik.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.