A Manchester City nyerte az angol labdarúgó szuperkupát
2024. augusztus 10. 19:08
A Manchester City nyerte az angol labdarúgó szuperkupát, miután a Wembley Stadionban rendezett szombati döntőben tizenegyesekkel legyőzte városi riválisát, a Unitedet.
A bajnoki címvédő City meglehetősen tartalékos felállásban lépett pályára az idénynyitó találkozón, ennek ellenére a gólt és kaput eltaláló lövést sem hozó első félidőben Josep Guardiola együttese volt némileg veszélyesebb.
A fordulás után tíz perccel Erik ten Hag, az FA Kupa májusi döntőjében a Cityt 2-1-re felülmúló MU vezetőedzője négyet is cserélt, amitől megélénkült együttese játéka, s előbb Marcus Rashford révén kapufát ért el, majd a 82. percben egy gyors kontra végén az argentin Alejandro Garnacho betalált.
A City felpörgette a játékát és Bernardo Silva fejesével a 89. percben egyenlített. A döntetlennel zárult rendes játékidő után következő tizenegyespárbajban az első öt-öt lövő közül épp Silva, valamint Jadon Sancho hibázott, a mérkőzés végül a nyolcadik párban dőlt el, amikor a rutinos északír Jonny Evans kapu fölé emelt, a svájci Manuel Akanji azonban nem rontott.
Guardiola hetedszer Community Shield-győztes együttese három elvesztett szuperkupadöntő után tudta ismét elhódítani a trófeát.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
