A tüntetési jog korlátozását jelentette be több amerikai egyetem a kezdődő őszi szemeszter előtt, hogy így próbálják elejét venni a tavasszal több vezető egyetemen káoszhoz vezető tiltakozásoknak.
Az Egyesült Államok elit egyetemei közé sorolt Pennsylvaniai Egyetem (University of Pennsylvania) vezetése "átmeneti iránymutatást" tett közzé a diákok tiltakozó megmozdulásaira vonatkozóan, amiben megtiltják a sátortáborok felállítását, az éjszakai demonstrációkat, valamint a hangosítás és elektromos megafonok használatát tanítási napokon délután 5 óra előtt. Az egyetem a szabályok kihirdetésével egy időben világossá tette, hogy ezek betartásával elkötelezett a szólás és gyülekezés szabadsága mellett.
Az Indianai Egyetem (Indiana University) vezetése már augusztus 1-i hatállyal megtiltotta a tiltakozó megmozdulásokat este 11 óra után, és szintén tilosnak nyilvánított bármilyen tábor kiépítését az intézmény területén, valamint transzparens és felirat is csak előzetes jóváhagyással jelenhet meg az egyetemi területen.
A Dél-Floridai Egyetem (University of South Florida) vezetése jóváhagyáshoz kötötte a sátrak, árnyékolók, ponyvák, feliratok, transzparensek és hangosítás használatát a területén. A felsőoktatási intézmény új előírásai szerint nem engedélyezett tüntetés és demonstráció délután 5 óra előtt, a szemeszter utolsó két hetében pedig teljes mértékben tilos.
Szerdán lemondott posztjáról a New York-i Columbia Egyetem elnöke, Minouche Shafik, akinek intézményében áprilisban az első palesztinpárti, Izrael-ellenes sátortábor épült, ahonnan a tüntetéssorozat átterjedt az Egyesült Államok több mint száz intézményére. Az egyetemi vezető már tavasszal bírálatok kereszttüzében állt a zavargásokká fajuló tüntetések kezelése miatt, amelyeken több esetben antiszemita, a zsidó diákokat megfélemlítő hangulat alakult ki.
Minouche Shafik lemondásának közvetlen előzménye az volt, hogy három dékán megvált pozíciójától, miután kiderült róluk, hogy becsmérlő stílusban váltottak üzenetet a zsidósággal kapcsolatban.
Az Egyetemi Tanárok Amerikai Társasága (American Society of University Professors) nevű szervezet elítélte az egyetemeken bevezetett korlátozó intézkedéseket, azokat túlzónak és a véleménynyilvánítás szabadságára nézve elbizonytalanítónak minősítette.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
