A Hezbollah újabb rakétatámadásai érték Észak-Izraelt
2024. október 2. 13:34
A Hezbollah libanoni síita milícia újabb rakétatámadásai érték Észak-Izraelt az izraeli hadsereg (IDF) libanoni szárazföldi hadműveletének második napján, szerdán is - közölte az IDF.
Az Irán támogatta szervezet számos rakétával támadta szerda reggel a határ közelében fekvő falvakat, amelyeknek a lakosait már tavaly ősszel evakuálták a Hezbollah támadásai miatt.
Egy szélesebb északi sávban még lakhelyükön élnek az emberek, őket most a polgári védelem felszólította, hogy a rakéták miatt maradjanak az óvóhelyek közelében.
Az izraeli katonai rádió beszámolója szerint a libanoni hadműveletet végrehajtó izraeli különleges erők a határhoz közeli falvakban a házak alatt felfedeztek egy olyan alagútrendszert és katonai létesítményeket, amelyek a Gázai övezetiekhez hasonlók.
Izrael gyanúja szerint a Hezbollah is olyan meglepetésszerű terrortámadáshoz akarta használni ezeket, mint amilyet a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet hajtott végre tavaly október 7-én Izrael ellen.
Izraelben a kedd esti iráni rakétatámadás egyetlen halálos áldozata egy Számeh Alaszli nevű 37 éves gázai férfi, aki Ciszjordániában tartózkodott, amikor egy ott becsapódó rakéta megölte - közölték hivatalosan.
Az IDF katonái a ciszjordániai Hebron egyetemi negyedében letartóztatták a kedd esti jaffói terrortámadás egyik elkövetőjének családtagjait, házkutatást tartottak náluk, és előkészítették az épületet arra, hogy lerombolják, amint ezt terroristák házaival szokták.
A jaffói támadásnak hét halálos áldozata van.
Iráni rakétatámadásban súlyosan megrongálódott iskolaépület előtt mennek izraeli katonák a dél-izraeli Gedera városban 2024. október 2-án. Irán az előző este folyamán a Hezbollah Irán-barát síita milícia ellen indított izraeli szárazföldi támadás megtorlásaként lőtt ki több sorozat ballisztikus rakétát Izraelre. MTI/EPA/Abir Szultan
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
