Anton Drobovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke azt kérte az ukrán kormánytól, hogy biztosítson legalább egymillió hrivnyát (9,34 millió forint) a második világháborús volhíniai (volinyi) mészárlásban áldozatul esett lengyelek maradványainak felkutatásához és exhumálásához. Ezt az intézetvezető mondta el pénteken egy ukrán tévéműsorban.

"Arra kértem a kormányt, hogy különítsen el legalább egymillió hrivnyát egy külön programra, amely magában foglalja a kutatási munkálatokat is. Különösen, ha lengyel állampolgárok jelentkeznek ilyen kéréssel, mert megpróbálunk segíteni nekik" - fogalmazott Drobovics. Megjegyezte, hogy a lengyel fél évek óta nem tudott sem munkacsoportokat, sem tárcaközi bizottságokat felállítani. Szavai szerint emiatt a lengyel polgárok "kétségbeesésükben" már közvetlenül az ukrán intézethez fordulnak.

Az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete szerdán jelentette be, hogy a tervek szerint 2025-ben megkezdik a nyugat-ukrajnai Rivne megyében a lengyel áldozatok földi maradványainak felkutatását és exhumálását, reagálva a lengyel állampolgárok vonatkozó kéréseire.

Pawel Wronski lengyel külügyi szóvivő már aznap üdvözölte, hogy az ukrán intézet kész újrakezdeni a tragédia áldozatainak felkutatását
- írta a Jevropejszka Pravda hírportál a PAP lenyel hírügynökségre hivatkozva.

Lengyelország és Ukrajna kapcsolatait a második világháborús időszakot tekintve elsősorban a volhíniai mészárlás eltérő megítélése árnyékolja be. Ez a terület a második világháborúig Lengyelországhoz tartozott, utána viszont a Szovjetunió, azon belül az Ukrán SZSZK, majd 1991-től a független Ukrajna részévé vált.

Lengyel történészek szerint a régióban 1943-ban ukrán nacionalisták, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) harcosai több mint százezer lengyelt mészároltak le. Ukrán kutatók szerint viszont a tragédiát az váltotta ki, hogy a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott.

A mészárlás az ő értelmezésükben megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért, akiknek számát hozzávetőleg 40 ezerre becsülik.

Az UPA a jelenlegi kijevi vezetés álláspontja szerint elsősorban Ukrajna függetlenségéért indított küzdelmet, és noha egy ideig együttműködött a nácikkal, alapvetően mindkét totalitárius rendszer - azaz a fasiszta, de főként a sztálinista szovjet erők - ellen harcolt.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter augusztus végén kijelentette: a volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba.