A Németországot 2021 óta vezető hárompárti, baloldali-liberális koalíció minden korábbinál nehezebb helyzetbe került – írja a Mandiner. Olaf Scholz kancellár a Spiegel szerint „válságtalálkozókat” tart a héten két koalíciós partnerével, a zöldpárti Robert Habeckkel és a liberális Christian Lindnerrel. A tét: a koalíció fennmaradása – számol be a Mandiner. A Spiegel szerint ez lehet az utolsó próbálkozás, hogy egyben maradjon a három párt koalíciója a jövő ősszel esedékes parlamenti választás előtt. Scholz több alkalommal is egyeztetni fog a napokban Habeckkel és Lindnerrel a legégetőbb kérdésekről. A koalíciós bizottság szerda este ül össze, hogy eldöntsék a kormány következő időszakra tervezett menetrendjét. Scholz már ezt megelőzően tudni szeretné, hogy képes-e még együtt maradni a három párt, vagy sem.
Christian Lindner liberális pártelnök, egyben pénzügyminiszter pénteken 18 oldalas dolgozatot tett közzé, amely szándékai szerint a német „gazdasági fordulatért”, vagyis a recessziós helyzetben lévő, pesszimista hangulatú német gazdaság fellendítéséért szállt síkra. Az abban foglaltak viszont szembemennek a hárompárti koalíció több eddigi alapelvével, adók csökkentését és a klímavédelmi célok enyhítését szorgalmazza. A szocdemek és a zöldek viszont nem támogatják a liberálisok elképzeléseit – ahogy ez az elmúlt években is sok alkalommal történt.
Hogy a koalíció még egyben tud-e maradni a jövő évre tervezett választásokig – ez fog kiderülni a napokban.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.