Katharina von Alexandria – katolkus szent, a lendvai katolikus templom az ő nevére van fölszentelve. Görögül: Ἁγία Αἰκατερίνη Agia Ekatherini „szent Katherina“,kopt nyelven: Ϯⲁⲅⲓⲁ Ⲕⲁⲧⲧⲣⲓⲛ,arabul: سانت كاترين, latinul: Catharina Alexandrina
       
A katolikus és az ortodox egyház mártírként tiszteli, és egyike az úgynevezett Virgines capitales, a négy nagy szent szűznek az egyik leghíresebb.
Szent Katalin egyike a tizennégy szent segítőnek, és a nyelvi problémák és beszédzavarok segítőjeként is számon tartják. Ő az iskolák, a filozófiai karok, a varrónők és a szabók védőszentje.

Számos templom védőszentje.

A lendvai Szent Katalin-templom, itt tartatott 2022. február 5-én a kardszentelő Balassi-mise – Kép: muravidek.re

A keresztény hagyomány szerint a 3. században és a 4. század elején élt, és Maxentius római császár alatt (306-312), más beszámolók szerint Maximinus Daia (305-313) vagy Maximianus (286-305) alatt szenvedett vértanúságot.

A legenda szerint Szent Katalin felszentelt szűz volt, aki Krisztusnak ígérte magát. Állítólag a pogány Kosztosz király és felesége, a ciprusi Szabinella gyönyörű lánya volt, aki Kr. u. 300 körül az egyiptomi Alexandriában élt, és egy remete vezette a hitre.

Amikor Maxentius császár (a legrégebbi hagyomány szerint Maximinus vagy Maximianus) mártíromságra ítélte a keresztényeket, Katalin szembeszállt vele, és megkérdezte tőle, miért nem tért át a kereszténységre ahelyett, hogy a bálványoknak való áldozatot követelte volna a keresztényektől. Egy nyilvános vitában, amelyre a császár az 50 legjobb filozófusát és tudósát hívta össze, Katalin olyan meggyőző és tanult érveket hozott fel a kereszténység mellett, hogy mind az ötven áttért a kereszténységre. Mivel nem tudták lebeszélni Katalint a keresztény hitéről, a császár mindannyiukat máglyára küldte.

A lány intelligenciájától és gyors észjárásától lenyűgözve maga a művelt Faustina császárné ment el hozzá a tömlöcbe, hogy meggyőzze, térjen át a pogányságra. Katalin azonban a császárnőt is keresztény hitre térítette, és az előtte álló filozófusokhoz hasonlóan kivégezték. Katalint ezután tizenkét napon át ostorozták, és egy sötét tömlöcben tartották fogva, élelem nélkül. Állítólag azonban isteni segítséget kapott angyaloktól, akik megkenték a sebeit, és egy fehér galambtól, amely ételt hozott. Maga Krisztus is eljött, hogy megerősítse hitét és felkészítse a vértanúságra.

A modern kutatások szerint Katalin szinte biztosan kitalált alak. Szent Katalin legendáját valószínűleg a keresztények által a késő ókorban meggyilkolt alexandriai filozófusnő, Hypatia (kb. 355-415/416) személyiségéről és sorsáról mintázták.

Történelmi létezésére nincs bizonyíték, és a passio, a mártíromságáról fennmaradt beszámolót minden szempontból valószínűtlennek tartják. Feltehetően Katalin hagiográfiai ábrázolása a keresztények által meggyilkolt alexandriai Hypatia (kb. 355-415/416) személyiségén és sorsán alapul, ahol a keresztények és a pogányok szerepe felcserélődött.Hypatia görög matematikus, csillagász és filozófus nö volt a késő ókorban. Nyilvánosan tanított az alexandriai Museionban. Egy nem keresztény filozófiai hagyomány képviselőjeként a túlnyomórészt keresztény Alexandriában az elnyomott pogány kisebbséghez tartozott. A 412 óta hivatalban lévő Cirill alexandriai pátriárka, Oresztész prefektussal folytatott hatalmi harc során a városban összegyűjtötte a parabolánusokat (egy harcos keresztény laikus testvériség) és mintegy ötszáz sivatagi szerzetest, akik készek voltak erőszakot alkalmazni. Egy valószínűleg maga a pátriárka által terjesztett pletyka szerint a keresztények elfogták az idős filozófus nöt elvitték a Kaisarion templomba, meztelenre vetkőztették, törött üveggel vagy téglákkal megölték, majd feldarabolták és elégették a testét.

Szent Katalin és Borbála, a felvidéki bányavárosok védőszentjei.

Szent Katalin és Szent Borbála, a két késő antik vértanú szűz, kiemelkedő népszerűségre tett szert a középkori Magyarországon. Kultuszuk leginkább a felvidéki
városokban terjedt el, amiben jelentős szerepük volt a német nyelvü telepeseknek.

Az Anjou-kor gazdasági fellendülésével és a bányászat virágzásával rengeteg bányász érkezett az országba. Legkedveltebb szentjük Közép-Európában Szent Borbála volt, bár Szent Katalin tisztelete is általánossá vált közöttük.

Uhrin Dorottya tanulmányában bemutatja, hogy Borbála mellett Katalin hogyan vált a középkori Magyarországon a bányászok, illetve a bányavárosok védőszentjévé, s kik támogatták kultuszukat.

Szent Borbála és Alexandriai Szent Katalin. Táblakép a liptószentandrási Szent András-főoltárjobb oldali mozgószárnyának hétköznapi oldalán,1512.

Prof. Dr. em. Makovitzky József (Univ. Heidelberg és Freiburg i. Br.)