A BMW új debreceni gyárának építése teljes lendülettel zajlik, az ezzel kapcsolatos tervek változatlanok - közölte a gyár elnök-vezérigazgatója pénteken az MTI-vel.
Hans-Peter Kemser azt írta, nem csökkentették a kapacitást, és nincs változtatás a tervezett modellek gyártásával kapcsolatban sem.
Az előszériás gyártás folyamatban van, és a sorozatgyártás jövőre indul, a terveknek megfelelően. Megkezdték az előszériás járművek gyártását Debrecenben azzal a céllal, hogy 2025 végén elindítsák a Neue Klasse teljesen elektromos hajtású X modell (SAV modell) sorozatgyártását - jelezték.
Az eredeti terveknek megfelelően a müncheni üzem eközben a Neue Klasse szedán gyártására készül - tette hozzá a gyárigazgató.
Hans-Peter Kemser közölte: szintén az eredeti tervek szerint a debreceni üzemet teljes kapacitáskihasználtság mellett évi 150 ezer darabos maximális kapacitásra tervezték. Mint minden új modell vagy új üzem beindításakor, a gyártási kapacitást fokozatosan növelik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2018. július 31-én jelentette be Budapesten, hogy a BMW - csaknem egymilliárd eurós beruházással - évi 150 ezer autó előállítására alkalmas gyárat épít Debrecenben, ezer új munkahelyet teremtve.
Az üzem alapkövét 2022. június 1-jén tették le. A BMW Group Debrecenben 400 hektárnyi területen egy teljes értékű autógyár építését kezdte el présüzemmel, karosszériaépítő részleggel, fényezőműhellyel és összeszerelő csarnokkal. Ezt követően nem sokkal, novemberben jelentették be, hogy a BMW egy akkumulátor-összeszerelő üzemet is létrehoz épülő debreceni gyárában, a projekt összértéke így eléri a 800 milliárd forintot.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
