Az állam 15 milliárd forintos programot hirdetett nagyvállalatok számára – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1-en. Bódis László a műsorban elmondta: az úgynevezett nagyvállalati fókuszterületi innovációs program keretében a támogatásért cserébe azt várja az állam, hogy az érintett hazai nagyvállalatok új technológiákat, termékeket vagy szolgáltatásokat hozzanak létre egy egyetemmel vagy egy kutatóhellyel közösen. A helyettes államtitkár a gyógyszeriparból hozott példát: az egyetemeken számos, az egészséggel kapcsolatos kutatás zajlik, amelyekből gyógyszerek, terápiák, eljárások jöhetnek létre, viszont a vállalati szektor ezeket a termékeket piacra is képes vinni.
A nagyvállalati fókuszterületi innovációs programban a Neumann János program három fókuszterületére összpontosítanak: a digitális átállásra (ide tartozik a mesterséges intelligencia, az önvezető járművek vagy a kvantumtechnológia), az egészséges életre (gyógyszerfejlesztés, biotechnológia, orvostechnikai eszközök) és a zöld átállásra (klímasemleges energia termelése és tárolása, valamint az agráriumhoz kapcsolódó fejlesztések) – részletezte. „Az a célunk, hogy minél több, innovatív magyar termék érjen el ne csak a hazai, de a külpiacokra is, hiszen tudjuk azt, hogy innovatívnak lenni Magyarországon nagyon megéri” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy innovatív vállalat 58 százalékkal hatékonyabban működik, 31 százalékkal több bért fizet és 90 százalékkal többet exportál, mint nem innovatív társai. Bódis László a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, hogy 2010-ben több mint 30 ezer kutató-fejlesztő dolgozott az országban, ma pedig ez a szám több mint 62 ezer, és ezek az emberek döntő részben (körülbelül a kétharmaduk) a vállalati szektorban dolgozik.
A pályázat keretösszege 15 milliárd forint, egy pályázat, egy projekt minimum 1,5, legfeljebb 3 milliárd forintra pályázhat azzal, hogy a támogatás intenzitása 50 százalék körül alakul, a feltételek között szerepel, hogy egy egyetemmel vagy kutatóintézettel közösen kell létrehozni az új technológiát. A kormány olyan fejlesztéseket támogatna, amelyek már a stratégiai tervekben szerepelnek – mondta.
-
Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
-
Az amerikai elnökválasztás óta a „main-stream” módosulni látszik. Erre utal, hogy a nagy bankok egymással versenyezve hagyják el a Net-Zero límakartellt, és csoportosítják át a befektetéseiket a sokat szidott fosszilis energia bizniszbe. És ez bizony nagy baj, mert ha nem csurog a pénz a dekarbonizációra és a zöld energia programokra, akkor ez a hajó el fog süllyedni.
-
Sajnos lesz elegendő erejük, hogy megvédjék az alvilági módszerekkel dolgozó, álhírgyártó „kollégáikat” – utal a szélsőbaloldali sajtóhálózatra Bánó Attila.
-
Probléma lehet még a háborús hisztéria folyamatos fenntartása. Egyetlen szuper birodalom esetén ugyanis gondot okozhat, hogy nincs kivel háborúzni. Ki kell találni ezért olyan globális veszedelmeket, amelyek indokolttá teszik a rendkívüli állapot folyamatos fenntartását, szükség esetén pl. utazási korlátozások és/vagy kijárási tilalmak bevezetését, gázálarc vagy szájmaszk kötelező hordását, stb.
-
"Ha egy konzervatív, patrióta kormány tizedennyi gaztettet követne el, akkor Brüsszelben már az összes létező jogállamisági eljárást elindították volna, így viszont, hogy mindezt egy Brüsszelnek feltétlen hűséges kormány teszi, senki egy rossz szót sem szól" - hangsúlyozta Szijjártó Péter.