Február 28-ig nyújthatják be pályázatukat a fiatal, tehetséges kutatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Programjára - közölte az MTA.
A Magyar Tudományos Akadémia 2025-re is meghirdette kiválósági programját, amelynek célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése - írták az MTA honlapján olvasható közleményben.
Kiemelték: a Lendület Program a kiválóság támogatására irányul, ennek megfelelően célja, hogy a befogadó kutatóhelyeken áttörő eredményeket ígérő kutatásokat végző kutatócsoportok számára biztosítson forrást.
A program keretében idén is két kategóriában nyújthatnak be pályázatot a tehetséges fiatal kutatók. Induló támogatást (Lendület I ) kaphatnak azok a 40 évnél fiatalabb kutatók, akik PhD-fokozatukat 2015. január 1. és 2021. december 31. között szerezték meg és korábban már sikerrel indultak rangos hazai vagy nemzetközi pályázatokon.
Újdonság, hogy azok a fiatal kutatók is beadhatják pályázatukat ebben a kategóriában, akik az Európai Kutatási Tanács (ERC) valamelyik kiválósági pályázatára 2022. január 1. után beadott pályázatukkal eljutottak az értékelés második fordulójáig, de nem részesültek támogatásban.
Haladó támogatásra (Lendület H) azok a kiemelkedő vezető kutatók pályázhatnak, akik rendelkeznek megfelelő kutatócsoport-vezetői tapasztalattal, vagy akik az Európai Kutatási Tanács (ERC) valamelyik kiválósági pályázatára 2022. január 1. után beadott pályázatukkal eljutottak az értékelés második fordulójáig, de nem részesültek támogatásban. Ebben a kategóriában újdonság, hogy a nyertesek vállalják, hogy hároméves szakmai beszámolójukban bemutatják a Lendület-támogatás alatt benyújtott ERC-pályázatukat.
A megkötések között szerepel, hogy a nyertes pályázóknak vállalniuk kell, hogy a Lendület-támogatásuk futamideje alatt életvitelszerűen Magyarországon tartózkodnak. A pályázatot benyújtó kutatóknak kötelezően MTMT-azonosítóval kell rendelkezniük naprakész adatokkal.
A megpályázható támogatás maximális összege a Lendület I kategóriában átlagosan évi 40 millió forint, a Lendület H kategóriában átlagosan évi 50 millió forint.
A kiírás szerint új Lendület-kutatócsoportok támogatására 1 milliárd forint fordítható, amelyből várhatóan 18-20 Lendület-kutatócsoport indítására van lehetőség 2025. szeptember 1. és 2025. december 1. közötti kezdési idővel. A teljes támogatási időszak minimum 3, illetve maximum 5 év lehet.
A pályázat részletei a Lendület Program 2025. évi pályázati felhívásában olvashatók az MTA honlapján (mta.hu).
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
