Gyanúsítottként hallgatták ki az Integritás Hatóság elnökét
2025. január 16. 20:36
Folyamatban lévő nyomozásban jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként hallgatták ki az Integritás Hatóság elnökét - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
A felső kategóriás autót többnyire az elnök - a hatósággal munkaviszonyban nem álló, így gépjárműhasználatra sem jogosult - felesége magáncélokra használta - Kép: integritas hatosag
Azt írták: a kihallgatott gyanúsított szabadlábon védekezik.
"A nyomozó főügyészség ma összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre az ügyben, amelynek keretében több helyszínen - köztük az Integritás Hatóság épületében - végzett eredményes kutatást és lefoglalást" - áll a közleményben.
Az Integritás Hatóság központi költségvetési szerv, amelynek elnökét a miniszterrel azonos juttatások illetik meg. Ennek megfelelően - egyebek mellett - egy hivatali gépkocsi személyes használatára jogosult - ismertették, hozzátéve: az Integritás Hatóság az elnök gépjárműhasználatára egy felső kategóriás autót bérelt.
A főügyészség közölte: a megalapozott gyanú szerint a hatóság elnöke emellett egy másik gépjárművet is béreltetett az Integritás Hatóság vagyonának terhére. A szintén felső kategóriás autót többnyire az elnök - a hatósággal munkaviszonyban nem álló, így gépjárműhasználatra sem jogosult - felesége magáncélokra használta - fűzték hozzá.
A megkötött szerződés szerint ezen másik személygépkocsi havi bérleti díja kezdetben 475 285 forint plusz általános forgalmi adó volt, amely összeg később nőtt - írták, kiemelve: az Integritás Hatóság elnöke a vagyonkezelési szabályt megszegve csaknem 14 millió forint vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak.
Rögzítették továbbá, hogy az Integritás Hatóság elnöke - hivatali helyzetével visszaélve -, annak érdekében, hogy az igazgatóság másik két tagját - akik szintén pályázat útján választott és a köztársasági elnök által kinevezett elnökhelyettesek - törvényes jogaik gyakorlásából kizárja, bizonyos jogkörüket a jogszabályokkal ellentétesen korlátozta, egyidejűleg közhatalmi jogosítványait önhatalmúlag gyakorolta.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
