Január 23-án kerül sor az Európai Parlament jogi bizottságának (JURI) rendkívüli ülésére.

Az ülést a nyilvánosság kizárásával tartják meg.

Összesen hét képviselő mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatban hoznak döntést.

Változatos okok miatt kerülnek az EP-képviselők ügyei a JURI testülete elé. A hét képviselőből három lengyel, egy magyar, egy olasz, egy német és egy litván. A politikusokkal kapcsolatban felmerült vádak többek közt telefonlopás, rágalmazás, életveszélyt okozó súlyos testi sértés, pénzmosás, garázdaság, gyűlöletkeltés. Az Európai Parlament a későbbiekben tárgyal és dönt az ügyekről.

Magyar Péter vádpontjai — lopás és rágalmazás

A Tisza Párt elnöke mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatosan Magyarország Ügyészsége úgy értékelt, hogy Magyar Péter magatartása „a lopás bűncselekménye törvényi tényállásának a megvalósítására alkalmas.”

Szeptemberben az ügyészség indítványt nyújtott be az Európai Parlament elnökének a mentelmi jog felfüggesztésére, de azóta egy rágalmazási ügy kapcsán is kérték mentelmi joga felfüggesztését. Az ügyészség közleménye szerint Magyar Péter 2024. június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Miután Magyar Péter és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredtek vele. A vita során Magyar Péter hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont és azt zsebre tette. A telefont a sértett többszöri kérésére sem adta vissza, letagadta, hogy az nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, őt többen, köztük a sértett, követték. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra és a telefont szándékosan a Dunába ejtette.

Magyar Péter kreált ügynek nevezte a telefonlopás vádját, szerinte a magyar hatóságok azon dolgoznak, hogy büntetőeljárásokat kreáljanak ellene. Kijelentette, hogy abban az esetben mond le a mentelmi jogáról, ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

„Abban a pillanatban, amikor csatlakoztunk, minden kreált ügyben lemondok a mentelmi jogomról” — reagált bejegyzésében.

Ilaria Salis vádpontja — bűnszövetkezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés

Salis ügyében a Fővárosi Törvényszék nyújtott be indítványt a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. A képviselőnek a tavalyi EP-választások óta nem kellett megjelennie a bírósági tárgyalásokon, az ellene folyó eljárást ugyanis az ügyészség képviselői mandátuma elnyerése miatt felfüggesztette. A Fővárosi Törvényszék jelezte, folytatná a büntetőpert, ezért kezdeményezte a mentelmi jog kiadását.

Ilaria Salis először akkor került a magyar nyomozó hatóságok fókuszába, amikor vizsgálódni kezdtek a 2023 februárjában külföldi szélsőbaloldali radikális csoportok által Budapesten elkövetett bűncselekmények után. Az ügyészség szerint Ilaria Salis egy 2017-ben Lipcsében alapított, szélsőbaloldali szervezet tagjaként vett részt a 2023. február elején Budapesten elkövetett, több embert érintő, szervezett és előre megtervezett erőszakos támadásokban. A vád alapján a csoport célja az volt, hogy elrettentsék a szélsőjobboldali mozgalmak követőit. A támadások során – amelyekhez vascsöveket, viperákat, kalapácsot és gázspray-t is használtak – válogatás nélkül vertek meg embereket, akiket többek között katonai jellegű öltözékük miatt véltek szélsőjobboldalinak. A hatóságok szerint ezekkel a brutális akciókkal életveszélyes sérüléseket is okoztak.

A nyomozati anyagok tanúsága szerint a csoport a darkneten koordinálta a támadásokat, ahol megtervezték a felszerelés beszerzését, a helyszíneket és a menekülési útvonalakat. A harminc másodpercig tartó akciók során összehangolt feladatmegosztásban jártak el: volt, aki az adott helyszínt figyelte, mások rátámadtak a kiszemelt áldozatra, míg a koordinátor előre megbeszélt jelszavakkal irányította a többieket. A vád szerint Ilaria Salis több ilyen támadásban is tevőlegesen közreműködött. Mindez a hatóságok megítélése alapján kimeríti a bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés kísérletének tényállását.

Mivel Salis, az ügy elsőrendű vádlottja időközben az olasz zöld–kommunista párt jelöltjeként EP-képviselői mandátumot szerzett, jelenleg mentelmi jog védi, így a magyar igazságszolgáltatásnak egyelőre nincs lehetősége a közvetlen felelősségre vonásra. Az ügyészség a bírósági eljárásban letöltendő szabadságvesztést és Magyarországról történő kiutasítást kezdeményezett vele szemben. A vádirat szerint a támadások minden résztvevője – így Ilaria Salis is – tudatosan és előre megfontoltan vett részt az erőszakos akciókban, amelyek célja súlyos fizikai és lelki károkozás, illetve a szélsőjobboldali csoportok megfélemlítése volt.