Nyolcvan évvel ezelőtt ért véget Budapest ostroma, a harcban elesett civil áldozatokra emlékezett csütörtökön a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Farkasréti temetőben.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásuk szerint a megemlékezésen Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) elnöke hangsúlyozta, hogy az emberi élet magasabb érték, mint a háború célja, legyen az gazdasági vagy politikai cél. Hozzátette, hogy a háborút általában "nem józan emberek kezdik meg".
A KDNP-s politikus kiemelte: a civil áldozatokra emlékezők az emberi méltóság, az élet és a béke mellett tesznek hitet.
"A béke jelenti a háború elkerülését, korunkban pedig a háború végét". Amikor a civil áldozatokra "emlékezünk, akkor egy háború nélküli világra gondolunk, ahol kiteljesedhet az emberi élet" - idézték a közleményben Harrach Pétert.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója arra mutatott rá, hogy a háborús veszteségekről beszélve az emberek hajlamosak a harcokban elesett hősökre, katonákra gondolni.
A Nemzeti Örökség Intézetében fontosnak tartják, hogy a harcok civil áldozataira és mellettük "a világban most zajló háborúk minden civil áldozatára is emlékezzünk, és emlékeztessük magunkat arra, milyen nagy érték a béke, amelyben élhetünk" - hangsúlyozta a főigazgató.
Az intézet emlékeztet arra, hogy a Farkasréti temető 19/1-es parcellájában található két sír az úgynevezett Regent-házban, valamint a Vitéz u. 2., illetve a Fő u. 59. szám alatti sarokházakban elhunytaknak állít emléket.
Mint írták, 1944. december 25-én zárult be a főváros körüli ostromgyűrű, ezt követően a német és magyar csapatok 50 napon át védték a várost, egyre szűkebb területre visszahúzódva; 80 éve, 1945. február 11-én a budai várnegyedben még kitartó csapatok - noha nem kaptak rá parancsot - kitörést kíséreltek meg; 25 000 katona vett részt az akcióban, mindössze 700-an jutottak át az ostromgyűrűn - idézték fel a közleményben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
