Ősi kínai hangszerek érkeznek a Néprajzi Múzeumba, ahol szombaton rendezik meg a Citerák napját a Vígan zengjetek, citerák! című kiállításhoz kapcsolódva.
A Néprajzi Múzeum citerákról szóló napja március 22-én nemcsak a múzeum Vígan zengjetek, citerák! című időszaki kiállításához kapcsolódik, hanem azt is ünnepli, hogy a válogatás unikális, kínai kiállításrésszel bővült - áll az intézmény MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
A tárlat ritka, több ezer éves múltra visszatekintő ősi kínai citerákkal, kucsinokkal gazdagodott, amelyek A természet és az emberi lélek hangja Kínából - A csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeum kucsingyűjteménye Magyarországon címmel mutatkoznak be.
A kiállításban a 3,2 milliárd forintra biztosított hangszerek szépsége, hangja, elkészítésének művészete mellett a hozzájuk kapcsolódó spiritualitás, mítoszok, filozófiai gondolatok is előtérbe kerülnek, hiszen a kucsin történetét a kezdetektől fogva áthatotta a taoizmus filozófiája, a természettel való harmonikus együttélés, az ember és természet közötti egyensúly megteremtésének elve.
Bár a kucsin legkorábbi említése i. e. 11. század körüli, a legrégibb máig fennmaradt ilyen hangszer hozzávetőleg 2700 éves. A mostani kiállításban látható többek között a Szungsi csienji (fenyő és szikla közötti harmónia) nevű kucsin az Északi Szung-dinasztia korából (i. sz. 960-1127).
A Citerák napja látogatói a kibővült kiállításban a magyar citerák mellett felfedezhetik a világ hasonló hangszereit, most már a "kínai zene atyjának" vagy a "bölcsek hangszerének" nevezett kucsint is.
A programnapon a magyar citeramuzsikán túl minjók, koreai népdalok csendülnek fel a citerához szintén hasonló koreai kajakum kíséretében - áll a közleményben.
Mint írják, a kínai kultúra iránt érdeklődők a csipao, a hagyományos kínai női viselet szépségét is megcsodálhatják, és bepillanthatnak a harcművészeti elemekkel ötvözött "tájcsi legyező" fitneszstílusba. A kucsin sziluettjei című kézműves-foglalkozás a kínai papírkivágás művészetét mutatja be.
Gáts Tibor citerakészítő a magyar citerák világába kalauzolja el az érdeklődőket, míg Birinyi József népzenekutató saját gyűjteményéből válogatott citerákon keresztül tárja fel a paraszti hagyományok és a mai népzenei innovációk kapcsolódási pontjait.
A rendezvény a Bach Mindenkinek Fesztiválhoz is kapcsolódik: Dudás Klára műsorában a magyar népzene mellett a nagy német zeneszerző is szerepet kap.
A felnőtteket és gyerekeket koncertekkel várják, és gyerekeknek szól a Mi fán terem a...? interaktív citerás előadás is.
A belépőjegy 2500 forint, amely a Citerák napja programjai mellett a múzeum aktuális kiállításaira is érvényes - áll a közleményben.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
„Magasra tettük a mércét. Nagyon szurkolok, hogy összejöjjön a világbajnoki részvétel, ami már elvárásnak számít, a csapat magja hozza azt a stabilitást, amitől az emberek elhihetik, hogy összejön a vb. Szerintem a világ elitjébe tartozunk, és szép jövő előtt áll a csapat” – jelentette ki Dzsudzsák Balázs.
Az unió nem megfelelően kezeli a biztonságot és a mezőgazdaságot, miközben a nemzeti szuverenitás csökken, a polgári szabadságjogok veszélybe kerülnek, és az európai versenyképesség hanyatlik.