Ősi kínai hangszerek érkeznek a Néprajzi Múzeumba, ahol szombaton rendezik meg a Citerák napját a Vígan zengjetek, citerák! című kiállításhoz kapcsolódva.
A Néprajzi Múzeum citerákról szóló napja március 22-én nemcsak a múzeum Vígan zengjetek, citerák! című időszaki kiállításához kapcsolódik, hanem azt is ünnepli, hogy a válogatás unikális, kínai kiállításrésszel bővült - áll az intézmény MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
A tárlat ritka, több ezer éves múltra visszatekintő ősi kínai citerákkal, kucsinokkal gazdagodott, amelyek A természet és az emberi lélek hangja Kínából - A csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeum kucsingyűjteménye Magyarországon címmel mutatkoznak be.
A kiállításban a 3,2 milliárd forintra biztosított hangszerek szépsége, hangja, elkészítésének művészete mellett a hozzájuk kapcsolódó spiritualitás, mítoszok, filozófiai gondolatok is előtérbe kerülnek, hiszen a kucsin történetét a kezdetektől fogva áthatotta a taoizmus filozófiája, a természettel való harmonikus együttélés, az ember és természet közötti egyensúly megteremtésének elve.
Bár a kucsin legkorábbi említése i. e. 11. század körüli, a legrégibb máig fennmaradt ilyen hangszer hozzávetőleg 2700 éves. A mostani kiállításban látható többek között a Szungsi csienji (fenyő és szikla közötti harmónia) nevű kucsin az Északi Szung-dinasztia korából (i. sz. 960-1127).
A Citerák napja látogatói a kibővült kiállításban a magyar citerák mellett felfedezhetik a világ hasonló hangszereit, most már a "kínai zene atyjának" vagy a "bölcsek hangszerének" nevezett kucsint is.
A programnapon a magyar citeramuzsikán túl minjók, koreai népdalok csendülnek fel a citerához szintén hasonló koreai kajakum kíséretében - áll a közleményben.
Mint írják, a kínai kultúra iránt érdeklődők a csipao, a hagyományos kínai női viselet szépségét is megcsodálhatják, és bepillanthatnak a harcművészeti elemekkel ötvözött "tájcsi legyező" fitneszstílusba. A kucsin sziluettjei című kézműves-foglalkozás a kínai papírkivágás művészetét mutatja be.
Gáts Tibor citerakészítő a magyar citerák világába kalauzolja el az érdeklődőket, míg Birinyi József népzenekutató saját gyűjteményéből válogatott citerákon keresztül tárja fel a paraszti hagyományok és a mai népzenei innovációk kapcsolódási pontjait.
A rendezvény a Bach Mindenkinek Fesztiválhoz is kapcsolódik: Dudás Klára műsorában a magyar népzene mellett a nagy német zeneszerző is szerepet kap.
A felnőtteket és gyerekeket koncertekkel várják, és gyerekeknek szól a Mi fán terem a...? interaktív citerás előadás is.
A belépőjegy 2500 forint, amely a Citerák napja programjai mellett a múzeum aktuális kiállításaira is érvényes - áll a közleményben.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Válogatottunk ígéretesen játszott, vezetést szerzett, a meccs egyes szakaszaiban fölényben volt, a félidő végén elaludtunk, vezetést szereztek a portugálok. Rossinak ki kell találnia valamit a szünetben.
A globális baloldal se lenyelni, se kiköpni nem tudja Donald Trump békeegyezményét. Lehet gúnyolódni fennhéjázó, divatszóval nárcisztikus stílusán, a Nobel-békedíj iránti leplezetlen sóvárgásán, politikai teljesítménye vitathatatlan. Most például egy olyan békemegállapodást sikerült tető alá hoznia, amit senki másnak az elmúlt években.
Azzal, hogy Magyar Péter és Dobrev Klára – továbbá Ilaria Salis – ügyében az Európai Parlament megtagadta a mentelmi jog felfüggesztését, nem jogi, hanem hatalmi döntést hozott! - leplezi le a jogállamiság-ellenes szélsőséget Vejkey Imre.