Jelentős bírságot szabott ki a Rádió1-re a Balázsék című műsorszám miatt a Médiatanács. A testület március 18-i ülésén elfogadta a társadalmi sokszínűség hírműsorokban való megjelenéséről szóló, a 2024-es évet vizsgáló beszámolót is - jelentette a Gondolának a médiahatóság.

Ismételten megsértette a műsorszámok korhatári kategóriába sorolására és közzétételének időpontjára vonatkozó törvényi előírásokat a Radio Plus Kft. a Rádió1-en 2024. október 24-én reggel 6 óra 3 perctől sugárzott Balázsék című műsorszámmal, amelyben a műsorvezetők egy fogadás kapcsán számos közvetett és közvetlen szexuális utalást tettek. A médiaszolgáltató az adást a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliaknak nem ajánlott), a Médiatanács azonban megállapította, hogy a műsorszám káros lehetett a 12–16 év közöttiek személyiségfejlődésére, ezért azt a IV. korhatári kategóriába (tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott) kellett volna sorolni, és 21 órát követő időpontban közzétenni. A testület a jogsértés miatt a médiaszolgáltatóra 8 millió 150 ezer forint bírságot szabott ki, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét kétszázezer forint megfizetésére kötelezte, emellett a médiaszolgáltató számára a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételét is előírta.

A Médiatanács március 18-i ülésén elfogadta a Társadalmi sokszínűség a hírműsorokban (2024. január 1. – december 31.) című dokumentumot is, amely a hatóság honlapján elérhető. Az NMHH évente megvizsgálja, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok az előző évben miként jelentek meg a magyarországi hírműsorokban. A vizsgálat kitér a nemek arányának megjelenítésére is.

A hatóság az M1: Híradó (esti), a Duna TV: Híradó, a Kossuth Rádió: Jó reggelt, Magyarország!, a Déli krónika, az Esti krónika, a TV2: Tények, az RTL: RTL Híradó, a Magyar ATV: Híradó és a Hír TV: Híradó műsorszámok minden adását megvizsgálta. Az elemzésből kiderül, hogy a hírműsorokban a gazdasági élet különböző szegmensei közül a szolgáltatási szektor kapta a legnagyobb hangsúlyt. A magyarországi vallási felekezetek megjelenéseit a történelmi egyházak képviselőinek megszólalásai dominálták, ugyanakkor a Magyar Katolikus Egyház médiareprezentációja a hírműsorokban látványosan elmaradt az elmúlt években mért közel hatvanszázalékos aránytól.

A társadalom munkaerőpiaci szempontból inaktív csoportjai közül leggyakrabban a fiatalok és a nyugdíjasok szerepeltek, előbbiek elsősorban a közszolgálati, utóbbiak a közéleti híradókban. A munkanélküliek (0,4%) és a hajléktalanok (1,8%) ugyanakkor szinte eltűntek a tudósításokból. Gyakorlatilag láthatatlanok maradtak a médiafogyasztók számára a fogyatékkal élők is, akik összességében 0,3 százalékos arányban szerepeltek, leggyakrabban (0,5%) a kereskedelmi híradások jelenítették meg őket.

A magyarországi nemzetiségek megjelenéseinek nagy része a roma kisebbséghez kapcsolódott, ugyanakkor jelentős szerepet kaptak a tudósításokban a határon túli magyarok is. A határon túli magyarság képviselői közül – a korábbi években megszokotthoz hasonlóan – tavaly is az erdélyiek nyilvánultak meg legtöbbször.

A nemek megjelenítési aránya a híradások tudósításaiban átlagosan háromnegyedes többséget mutatott a férfiak javára. A nők legnagyobb arányban (30%) a kereskedelmi hírműsorokban szerepeltek.

Bejelentésre vizsgálta a hatóság a román joghatóság alá tartozó Super TV2 állandó megnevezésű médiaszolgáltatáson 2025. január 5-én 10 óra 56 perces kezdettel sugárzott Családi titkok című műsorszám első évadának 6. epizódját, amelyet a médiaszolgáltató tizenkét éven aluliak számára csak szülői engedéllyel vagy nagykorú felügyelete mellett ajánlott (AP) minősítéssel adott közre. A műsorszámot az abban megjelenített erőszakra tekintettel a magyar szabályozás szerint a IV. korhatári kategóriába (tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott) kellett volna sorolni. A hatóság értesítette a román társhatóságot (CNA) a vélelmezett jogsértésről, egyúttal felkérte a szükséges intézkedések megtételére.

A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak.