Halmay Gábor: A fiatalok felelőssége, hogy ne csak kommenteljék, hanem alakítsák a valóságot
„A politika számomra nem hatalmi kérdés, hanem szolgálat – a lehetőség, hogy hitből és meggyőződésből tegyünk másokért” - vallja Halmay Gábor, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke, veszprémi önkormányzati képviselő, ifjúsági és egyházügyi tanácsnok. A Gondolának adott interjúban arról beszél, hogyan látja a fiatalok felelősségét a közéletben, miként újul meg az IKSZ, és miért tartja fontosnak, hogy a politika újra a közösségépítésről, a hitről és a hitelességről szóljon.
2025. október 22. 16:04
- Mesélne röviden arról, hogyan látja önmagát politikusként és civilként: mi az, ami motiválja Önt ma, és mi határozza meg a munkáját?
- Politikusként, civilként és hívő emberként is ugyanaz a cél vezérel: értéket teremteni és közösséget építeni. Számomra a politika nem hatalmi kérdés, hanem szolgálat - annak a lehetősége, hogy a hitből és a meggyőződésből kiindulva tegyünk másokért. Hiszek abban, hogy a hit és a közélet nem két külön világ. Amikor valaki felelősséget vállal a közösségért, azzal nem eltávolodik a hitétől, hanem éppen megéli azt.
Engem az motivál, hogy a kereszténydemokrata értékek – a család, a közösség, a nemzet és a hit – ne csak elvek maradjanak, hanem megjelenjenek a mindennapi döntésekben. A politika számomra így válik hivatássá: a közösség szolgálatává, a hit szemszögéből.
- Fiatal politikusként, hogyan látja a generációja szerepét a mai közéletben? Milyen kihívásokkal néznek szembe, és milyen felelősségük van?
- A mi generációnk egyszerre él egy rendkívül informált, de sokszor felszínes világban. A kihívás az, hogy ne veszítsük el a mélységet, hogy ne a napi trendek, hanem az értékek határozzák meg a döntéseinket.
A fiatalok felelőssége ma az, hogy ne csak „kommenteljenek a valóságra”, hanem alakítsák is azt.
A közélet nem a megosztásról, hanem az összekapcsolódásról kell, hogy szóljon. Ezért dolgozunk az IKSZ-ben is: hogy a fiatalok lássák, a politika nem zaj és széthúzás, hanem lehetőség - a közösség formálásának tere.
- Az idei tavaszi tisztújítás során az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) élére választották. Milyen volt átvenni a szervezet vezetését, és milyen ambíciókkal indult?
Óriási megtiszteltetés és felelősség volt átvenni a vezetést. Az IKSZ több mint húsz éve meghatározó szereplője a kereszténydemokrata ifjúsági közéletnek, és mindig képes volt megújulni a kor kihívásaira válaszul. Ma egy új időszakban vagyunk: országos újjászervezésre, fiatalos megjelenésre és lendületre volt és van szükség.
Az elnökségi programunk egyik célja az volt, hogy minden vármegyében újra legyen aktív IKSZ-szervezet, hogy a fiatalok ne csak halljanak rólunk, hanem megtapasztalják, mit jelent értékalapon közösséget építeni. Szeretnénk, ha az IKSZ nemcsak politikai, hanem emberi és lelki értelemben is közösségi otthona lenne a fiatal kereszténydemokratáknak.
- Említette, hogy az IKSZ intenzív szervezetfejlesztésen megy keresztül. Melyek az első változások, amelyek már láthatók, és melyek azok, amelyeket a közeljövőben terveznek?
Az elmúlt hónapokban egyfajta újjászületés indult el a szervezetben. Több új alapszervezet jött létre, többek között Sümegen vagy Szolnokon, de Debrecenben, Szegeden és Egerben is újraindult az élet. Megújítottuk a logónkat, fiatalosabb arculatot vezettünk be, és mások mellett elindult az új kommunikációs munkacsoport, amely a közösségi média jelenlétet szervezi.
A következő lépés, hogy az IKSZ országos hálózatát tovább fejlesszük, és a már működő szervezetekkel hatékonyan vegyük ki a részünket a politikai, közösség- és országépítő munkából, minden vármegyében aktív bázissal és erős közösségi háttérrel.
- Milyennek látja a Digitális Polgári Körök hatását a tagság és fiatal közösségek mozgósítására?
- A Digitális Polgári Körök kezdeményezése jó példa arra, hogy a digitalizációt nem ellenségként, hanem közösségi eszközként lehet használni. A fiatalok szeretik megosztani a véleményüket, de ahhoz hiteles közeget keresnek. Ha ezt a közösséget a polgári oldalon meg tudjuk teremteni, akkor a digitális tér nem csak kommunikációs, hanem értékközvetítő platform is lehet.
A cél, hogy a fiatalok érezzék: a polgári közösség nemcsak offline, hanem online is otthon lehet számukra - ahol tartalom, felelősség és hitelesség van jelen.
- Az Európai Unió „chat control” szabályozástervezete komoly vitákat váltott ki. Ön hogyan látja: van-e mód arra, hogy Magyarország olyan álláspontot alakítson ki, ami egyszerre biztosítja a fiatalok védelmét az online visszaélésekkel szemben és fenntartja a kommunikáció magánszféráját, a digitális szabadságot?
- Bár egyelőre a tervezet lekerült a napirendről, úgy gondolom, az ifjúság védelme alapvető kötelesség, de nem járhat együtt a magánélet felszámolásával.
A digitális szabadság és a biztonság nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő értékek.
Sok európai országban ma a védelem jelszava alatt a megfigyelés logikája erősödik. Magyarország ezzel szemben példát mutathat abban, hogy a szabadságot nem korlátozással, hanem felelősséggel védi meg. Az IKSZ számára fontos, hogy a fiatalok értsék: a digitális térben is lehet keresztény értékeket képviselni, és hogy a szabadság mindig erkölcsi alapokon áll.
- Az IKSZ korábban felmondta tagságát az Európai Néppárt ifjúsági szervezetében, és most új irányokat keres. Hogyan épülnek a nemzetközi kapcsolatok, és milyen elvek mentén válogatnak partnereket?
- A YEPP-ből (European People's Party Youth Organization, magyarul Európai Néppárt Fiataljai, az Európai Néppárt hivatalos ifjúsági szervezete - a szerk.) való kilépés után tudatosan új irányt jelöltünk ki. Célunk, hogy olyan európai ifjúsági szervezetekkel működjünk együtt, amelyek nem a brüsszeli bürokrácia logikáját, hanem a nemzetek Európáját képviselik.
Folyamatban van az együttműködés a Patrióták Európáért pártcsalád fiatal szervezeteivel, cseh, lengyel, spanyol, olasz, szlovák vagy osztrák partnerekkel, de aktív és élő kapcsolatot alakítottunk ki a nyár folyamán a tengerentúlon is, amikor részt vettünk a Young Republicans tisztújító kongresszusán Nashville-ben.
A közös alap: a szuverenitás, a család, a hit és a közösség védelme.
Európában is meg kell mutatni, hogy a kereszténydemokrácia nem múlt, hanem jövő - csak éppen új formában, a fiatalok hangján.
- Nemrég egy vita zajlott Ön és Binder Csaba (a Mi Hazánk Ifjai vezetője) között ifjúságpolitikai kérdésekről. Ön hogyan értékeli azt a vitát, mit tartott erős és gyenge pontnak?
- Azt a vitát kifejezetten hasznosnak tartottam. Megmutatta, hogy lehet értelmesen, higgadtan beszélgetni a közéletről, akkor is, ha más értékrendből, más szemszögből indulunk. Mi kormányzati pozícióból az értékalapú közösségépítésben hiszünk, ők konstruktív ellenzéki szereplőként inkább a kritikus, olykor provokatív megszólalásban látják az útjukat — de az, hogy ez a beszélgetés megtörtént, önmagában is fontos jelzés.
A legnagyobb tanulság számomra az volt, hogy a politikai párbeszédnek újra teret kell adnunk.
A fiatalok nem radikalizmust keresnek, hanem hitelességet - és ez az, amiben az IKSZ-nek és a többi ifjúsági szervezetnek is példát kell mutatnia.
- Ön Veszprémben önkormányzati képviselőként, egyházügyi és ifjúsági ügyek tanácsnokaként is dolgozik. Milyen konkrét projekteket, változtatásokat visz vagy tervez a városban a fiatalokért, közösségi terekért?
- Önkormányzati képviselőként a munkám egyik legfontosabb célja, hogy a hit, a közösség és a közélet egymást erősítve legyenek jelen a város életében. Amikor együtt veszünk részt olyan eseményeken, mint Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása vagy a veszprémi főszékesegyház újraszentelése, ezek nem csupán egyházi alkalmak, hanem valódi közösségi élmények is. Ilyenkor megtapasztaljuk, hogy a város szellemi és lelki élete szorosan összekapcsolódik, és ez az összetartozás adja Veszprém igazi erejét.
Veszprémben már működik ifjúsági kerekasztal és városi diákönkormányzat, ami nagyon jó alapot ad, de most azon dolgozom, hogy a diákok valóban be is tudjanak kapcsolódni a döntés-előkészítésbe – különösen a városi ifjúsági stratégia megvalósításába.
Az elmúlt hetekben a város összes iskolaigazgatójával egyeztettem, és terveim szerint hamarosan elindulhat egy rendszeres kapcsolatépítési és kapcsolattartási forma, ahol a diákönkormányzatok és a város közösen tudják alakítani az ifjúsági programokat és fejlesztéseket, összefogva a helyben működő iskolán kívüli ifjúsági szervezetekkel, közösségekkel.
Hiszek abban, hogy Veszprém akkor tud igazán fiatalos, élhető város maradni, ha a közösségei – az egyházi, civil és ifjúsági közösségek – nem egymás mellett, hanem egymással összhangban dolgoznak a közjóért.
- Milyen visszajelzéseket kap a városban a fiataloktól: mi az, ami inspirálja őket, és mi az, amit hiányolnak?
- A legtöbb fiatalnak nem a politika hiányzik, hanem a hiteles közeg. Azt mondják: nem az érdekli őket, ki kormányoz, hanem az, hogy legyen közösség, ahol a véleményüknek súlya van. Inspirálja őket, ha látják, hogy a közélet nem ellenségeskedésről szól, hanem együttműködésről.
Ami hiányzik, az sokszor a közvetlen kapcsolat – ezért is fontos, hogy a városi párbeszédbe bevonjuk a diákönkormányzatokat és ifjúsági szervezeteket. Ha megteremtjük a bizalmat, a fiatalok nemcsak résztvevői, hanem motorjai is lesznek a város közéletének.
- Az országgyűlési választások közeledtével milyen szerepet szán az IKSZ-nek? Hogyan gondolkodnak a mobilizáláson, a kampányban való részvételen?
- Az IKSZ nem kampánygépezet, hanem értékközösség. Természetesen jelen leszünk a kampányban és a választások idején, de nem csupán plakátokat ragasztunk vagy ajánlásokat gyűjtünk: mi tartalmat viszünk a közéletbe.
A fiatalokat nem szlogenekkel lehet megszólítani, hanem hitelességgel és személyes példával.
Célunk, hogy minél több fiatal érezze: a kereszténydemokrata oldal az ő értékeit és érdekeit is képviseli, és hogy van helye benne mindenkinek, aki tenni akar az országáért.
- Milyen üzenetet fogalmazna meg a fiataloknak, akik gondolkodnak arról, hogy politizáljanak, bekapcsolódjanak a közéletbe?
- Azt, hogy bátran merjék felvállalni a véleményüket. A közélet nem a „felnőttek világa”, hanem a miénk is. Aki értéket akar képviselni, annak nem kell félnie a szerepvállalástól.
A közélet nem arról szól, hogy mindenki egyetértsen, hanem arról, hogy legyen bátorságunk kimondani, miben hiszünk.
„A jövő nem az, amit megöröklünk, hanem amit közösen felépítünk.”
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
„A politika számomra nem hatalmi kérdés, hanem szolgálat – a lehetőség, hogy hitből és meggyőződésből tegyünk másokért” - vallja Halmay Gábor, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke, veszprémi önkormányzati képviselő, ifjúsági és egyházügyi tanácsnok. A Gondolának adott interjúban arról beszél, hogyan látja a fiatalok felelősségét a közéletben, miként újul meg az IKSZ, és miért tartja fontosnak, hogy a politika újra a közösségépítésről, a hitről és a hitelességről szóljon.
A Szőlő utcai javítóintézetet érintő nyomozást 2025. szeptember 26-a óta a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen megalakult nyomozó csoport soron kívüli eljárásban végzi. A ma kiadott hivatalos közlemény is megállapította: az ügyben beszerzett adatok szerint politikus vonatkozásában bűncselekmény gyanúja nem merült fel.
Ma van Szent II. János Pál pápa emléknapja. Ennek apropóján életének egy, a mi szempontunkból fontos epizódját idézzük fel: első magyarországi látogatását nem sokkal a rendszerváltás után.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
