Nagy István: ha Ukrajna EU-csatlakozása megvalósul, a támogatásokat elvinné az ukrán mezőgazdaság
2025. március 25. 08:03
Ha Ukrajna európai uniós csatlakozása megvalósulna, a támogatásokat elvinné az ukrán mezőgazdaság, az európai agráriumnak gyakorlatilag semmi nem maradna - jelentette ki a magyar agrárminiszter hétfőn Brüsszelben.
Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően magyar újságíróknak elmondta, a közös agrárpolitika (KAP), a mezőgazdaság jövőjéről szóló tárgyalást nagymértékben beárnyékolta "Ukrajna európai uniós csatlakozásának a réme".
Ukrajnát csak alapos felkészülés és alapos hatásvizsgálat után lehet felvenni az Európai Unióba azért, hogy ne jelentsen veszélyt a tagállamok mezőgazdaságának.
A magyar kormány szerint az ukrán csatlakozás egyik legnagyobb vesztese a mezőgazdaság lenne - szögezte le az agrárminiszter.
Magyarország azt szeretné, hogy olyan tükörszabályok lépjenek életbe, hogy egy termék - bárhol is állítsák elő a világban - ha megjelenik az Európai Unióban, ugyanazok a minőségi szabályok vonatkozzanak rá a termőföldtől az asztalig, mint ha az EU-ban állították volna elő - húzta alá.
Kiemelte, nagyon sok támogatás ment eddig Ukrajnába, az EU pedig ezt a költségvetési hiányt szeretné eltüntetni a különálló KAP-költségvetés megszüntetésével. Az Európai Bizottság egy nagy alapba akar összevonni minden uniós forrást, elfedve ezzel a tervezett támogatáscsökkentést - mondta.
Szavai szerint ez óriási veszélyeket hordoz magában, hiszen a terv megvalósulása esetén jóval kevesebb fog jutni az európai gazdálkodóknak.
"Tartunk ettől az elképzeléstől", mert Magyarország szerint "a gazdák jövőképét semmi sem veszélyeztetheti" - fogalmazott Nagy István. Hozzátette: az élelmezés, a szuverenitás, az élelmezésbiztonság mindenek feletti.
Kijelentette, a KAP-nak ki kell maradnia a tervezett egységes alapból. Elengedhetetlen a különálló és teljesen független KAP megtartása, megfelelő költségvetéssel és két erős pillérrel, amely magában fogalja a vidékfejlesztést és a beruházásokat is - hangsúlyozta.
"A gazdák versenyképességét, a biztonságos élelmiszerellátást, a mindennapi kenyerünket nem veszélyeztetheti egy felelőtlen agrárpolitika" - fogalmazott.
A magyar kormánynak mindig a magyar emberek és a magyar gazdák érdeke az első. Az számít, hogy a magyar gazdák otthon, biztonságban és kiszámítható jövőképpel tudjanak tervezni - emelte ki.
Az akvakultúra jövőjéről folytatott megbeszélésekkel kapcsolatban Nagy István elmondta, az ágazat fejlesztése elengedhetetlen, ha az EU csökkenteni szeretné Európa importfüggőséget a halászati termékek területén.
Jelezte, Magyarország a halastavi gazdálkodással példát tud mutatni az Európai Uniónak, hiszen a halállományok fenntarthatóságában óriási szerepet játszik majd az az akvakultúrás halastavi beruházás és annak támogatása, amellyel az európai halállományok iránti keresletet ki lehet elégíteni a jövőben.
"Magyarország eddig is vezető szerepben volt az akvakultúrát illetően, most pedig mint jó példa szerepel a többi ország előtt" - fogalmazott.
A ragadós száj- és körömfájás vírusának magyarországi megjelenésével kapcsolatban az agrárminiszter elmondta, a meghozott védintézkedéseknek köszönhetően sikerült lokalizálni és megakadályozni a további kitöréseket.
Magyarország a vírus megjelenésének első pillanatában bejelentette azt, a gyanú pillanatában védintézkedéseket hozott, és ezáltal segítette az állategészségügyi biztonságot szerte Európában. Ezeket az intézkedéseket nyomon követik, és példaként állították a többi uniós tagállam elé - tájékoztatott az agrárminiszer.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.