Fischer János születésének 80. évfordulója
2025. április 25. 04:12

Fiscjher János, biokémikus, egyetemi tanár, Sopron, 1945. ápr. 20. – Szeged, 1999. febr. 17.

Kép: archív  

A Pécsi Tanárképző Főiskola biológiai tanári szakát 1968-ban végezte el, majd gimnáziumi biológia tanári oklevelet és egyetemi doktori címet szerzett Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1974-ig a Pécsi Tudomány Egyetem idegklinikáján dolgozott a Neuropathologiai Laborban. 1974-től Romhányi György munkatársa, 1978-ban védte meg a „Polialdehidekké alakítható makromolekulák orientációjának polarizációs optikai elemzése komplex biológiai struktúrákban” című kandidátusi értekezését. Ez alapműnek, a disszertáció alapműnek számít a polarizácios optika irodalmában.

Fischer meghatározta a sejtfelszíni cukorkomponensek térbeli orientációját az ún. „anizotrop PAS reakcióval”, az „aldehid-biszulfit toluidinkék”-reakcióval (ABT),amelyt Romhányival közölt 1975.Ez a reakció a mikroszkop feloldó képesseget 2-5 Angström közé helyezte. 1979-ben a Káliumpermanganát-biszulfit-toludinkék reakcióval (PBT) a rugalmas rostok helikális struktúráját és az ergasztoplazmatikus RNS rendezettségét mutatta be.

Emődy Leventével együtt meghatározta számos patogén baktérium és gomba felszíni cukorkomponenseinek térbeli helyzetét.

Prof. Gallyas Ferenccel az ezüstimpregnációs módszerrel az érfalak egyes szöveti elemeinek szelektív kimutatását végeztek el.

1987-ben szerezte meg a tudományok doktora címet a lektinekkel kapcsolatos munkájával.

Szegeden Molnárral (1992) együtt tanulmányozták a patogén baktériumok „charge-transzfer” reakció mechanizmusait.

1999-ben halt meg.

Halála után 2006. szeptember 15-én Szegeden az MTA Biológiai Intéztében Makovitzky kezdeményezesére, emlékére „Fischer János“ Memorial Symposium” címmel nemzetközi szimpóziumot szerveztek, melynek anyagát a vezetö hisztokemiai újságban, az acta histochemica suppl. kötetében közölték.

 

Makovitzky József (Prof. em. Universität Heidelberg és

Universität Freiburg i. Br.

gondola
  • Tiszta vizet a fejekbe!
    Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
  • Ukrajnát Oroszországgal együtt kell fölvennünk az EU-ba
    Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
MTI Hírfelhasználó