A magyar kultúra nemzetünk összetartó ereje, éppen ezért Magyarország kormánya az Európai Unió GDP-arányos átlagának kétszeresét fordítja a kultúra támogatására – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a Facebook-oldalán.
Kiss-Hegyi Anita azt írta, hogy a Kulturális Örökség Napjain a magyar kulturális örökség számos csodás épülete nyílik meg a látogatók előtt, ezzel is segítve a magyarok egyedülálló kultúraszeretetét. Hozzátette, ezt mutatja az is, hogy tavaly több mint 11 millióan látogattak el múzeumokba Magyarországon.
Kiemelte: a programsorozathoz való csatlakozás lehetőséget teremt arra, hogy a nagyközönség személyes élményeken keresztül találkozzon egy-egy intézmény történeti, művészeti és építészeti kincseivel. Olyan intézmények és terek is megnyílnak a látogatók előtt, amelyek máskor nem látogathatók és különleges vezetésekkel, bemutatókkal gazdagabb élményt kínálnak. Példaként megemlítette a budavári Sándor-palotát, az Országházat, a Magyar Nemzeti Levéltárat és a Központi Statisztikai Hivatalt.
Tavaly a kiállításokon, előadásokon, hangversenyeken és más kulturális eseményeken több mint 50 millióan vettek részt, minden egyes kulturális eseményhez, belépőjegyenként átlagosan 5000 forint támogatást biztosított az állam – írta.
Bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy mindezeken túl az elmúlt évtizedben 650 milliárd forint értékben újultak meg a magyar kulturális örökség meghatározó műemlék épületei: például az Opera, vagy a Szépművészeti Múzeum, de számos határon túli magyar emlék is megújult.
"A városokban és a vidéki falvakban újjászülettek színházak, kulturális központok, de a legkisebb falusi könyvtárépületek közül is több mint 1200 született újjá a magyar kormánynak köszönhetően. Épültek új a világszínvonalú kulturális központok" – olvasható a posztban.
Az államtitkár azt írta, hogy Magyarországon folyik Európa legnagyobb kulturális beruházása, a Liget projekt, "melynek büszkesége, nemzetközileg is nívós díjakkal elismert eredménye többek között a Magyar Zene Háza, vagy a Néprajzi Múzeum".
Magyarországon az elmúlt 15 évben végzett kulturális beruházások mértéke a Millennium éveihez fogható mértékű – emelte ki, majd hozzátette: "a kormány az elkövetkező években is kiemelten fontosnak tartja, hogy az Európai Unió kulturális identitásválságával és nihilizmusával szemben a magyar kultúra értékeit tovább erősítse, éppen ezért fordít az elkövetkező években is 850 milliárd forintot a művészetünk meghatározó épületeinek felújítására és új központok kialakítására".
Közölte, ebben is az egyik legnagyobb beruházás az Iparművészeti Múzeum (IMM) főépületének felújítása lesz. "Az Iparművészeti Múzeum műtárgyai és kiállításai, a főépületének zárva tartása alatt is számos helyen érhetőek el ma is. Csak 2025-ben több mint 11 ezer négyzetméteren láthatóak az IMM műtárgyai, itthon és külföldön is (többek között a Ráth György-villában, más országos múzeumokban, felújított kastélyokban, a Budai Várban, vidéki városokban és Európa számos kiállítóhelyén Kijevben, Drezdában, Belgiumban, vagy éppen Franciaországban)" – részletezte az államtitkár, majd azt írta: ezen kiállítások alapterülete közel háromszor annyi, mint a főépület 4000 négyzetméternyi területe.
"Magyarország kormánya azt az elvet követi, hogy az Iparművészeti Múzeum kiállításainak összterülete nem csökkenthet a felújított múzeum megnyitásáig az azt megelőző időszak alá" – szögezte le Kiss-Hegyi Anita.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: a győzelem békeidőben minden népnek mást jelent. Ha magyarnak születtél, a győzelem az, ha képes vagy megváltoztatni a mások által neked szánt sorsot - mondta.
A külügyminiszter hazánk szempontjából különösen aggasztónak nevezte, hogy magyar állampolgárok és intézmények is váltak már célponttá, s ennek kapcsán felidézte, hogy 2023 februárjában ezen mozgalom külföldi tagjai öt brutális támadást hajtottak végre fényes nappal Budapesten ártatlan emberek ellen.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
