Kevés magyar képes felismerni egy online csalási kísérletet
Tíz magyarból mindössze három képes éles helyzetben felismerni egy online csalási kísérletet, a felhasználók felkészületlensége így a teljes pénzügyi ökoszisztéma biztonságát veszélyezteti – derül ki a Cyber Islands kiberbiztonsági közösségnek a Mastercard szakmai támogatásával készített friss kutatásából.
A kiberbűnözés mára igen jó üzletté vált, ezért az ellenállóképesség immár kritikus fontosságú.
2025-ben az igazolt veszteség világszinten 21 milliárd dollárra tehető, ami 26 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az incidensek jelentős részét azonban be sem jelentik a károsultak - mondta el a Mastercard Magyarország kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója a felmérést ismertető pénteki budapesti sajtótájékoztatón.
Wittinghoff Dániel hangsúlyozta, a kiberbűnözés ma már szervezett tevékenység, sokszor cégszerűen működik, miközben a támadási kapacitás szinte végtelenné vált a mesterséges intelligencia és az automatizáció elterjedésével.
Minimális tárgyi tudással bárki hozzájuthat a kiberbűnözésehez szükséges eszközökhöz.
Kiemelte: a digitális ökoszisztéma minden szereplőjének felelőssége, hogy védje saját magát és hogy keresse a kibervédelmet hatékonyabbá tevő együttműködéseket.
Wittinghoff Dániel kitért arra is, hogy a hazai kis- és középvállalkozások többsége nem foglalkozik kibervédelemmel, amíg komolyabb kár nem éri őket. Noha a felmérések szerint a legnagyobb pénzügyi veszteséget okozó adathalászat (phising) a magyar cégek működése során is mindennapos jelenség, a legtöbb helyen mégsincs ellene rendszerszintű védelem.
A Cyber Islands a 18-65 év között magyar lakosság körében, 1000 fős bevonásával végzett kiberbiztonsági kutatást. Felmérésükből az derült ki, hogy a magyarok 82 százaléka felkészültnek érzi magát a digitális csalásokkal szemben, ám az elméleti teszt alapján valójában 40 százalékuk "digitálisan éretlen".
A tudás és a cselekvés közötti jelentős a szakadék:
még azok is hibáznak a csalások felismerésénél, akik elméletben felkészültek.
A kitöltők harmada képtelen volt felismerni csaló üzeneteket a gyakorlatban a leggyakoribb csalási szcenáriókban - összegzett Wittinghoff Dániel.
Csertán Ákos, a Cyber Islands társalapítója elmondta, kutatásuk egy önbevallásos kérdőívből és egy elméleti tesztből állt, és az alapvető digitális képességekkel már rendelkező, internetet használó lakosságra reprezentatív.
A digitálisan éretlenek (akik egyszerű kérdésekre sem tudtak helyes választ adni) aránya 40 százalék volt, közepes ismeretekkel rendelkezett a válaszadók 32 százaléka, míg a digitálisan érettek csoportja 29 százalékot tett ki.
A legveszélyeztetettebb csoport nem a tudatlanság miatt sérülékeny, hanem a túlzott magabiztosság miatt, az ismeretlen fenyegetési technikák ellen ugyanis a meglévő tudásbázis nem nyújt védelmet - figyelmeztetett a szakember.
A viszonylag jobban - bár még mindig nem eléggé - ismert csalási formák közé sorolta a
hamis szolgáltatói értesítéseket, munkaajánlatokat, privát üzeneteket, csomagküldést,
online piactéri csalásokat, rámutatva: a kitöltők negyede még a legszokványosabb csalási technikáknak is bedőlt.
Kevésbé ismert csalási formáknak bizonyultak a hamis weboldalak és a mesterséges intelligencia által generált hírek, a legutóbbi típusnál csak a kitöltők negyede ismerte fel a hamis tartalmakat.
A legtipikusabb magabiztos-alacsony tudású felhasználók a 18-29 év közötti, falvakban élő, alacsony végzettségű nők - számolt be a kutatás eredményeiről Csertán Ákos.
Wittinghoff Dániel elmondta, a Cyber Islands - a Mastercard szakmai támogatásával -
elkészítette azt az iparág-specifikus kiberbiztonsági útmutatót,
amely gyakorlati segítséget nyújt a vállalatoknak és állami szereplőknek a kiberbiztonsági kockázatok hatékony kommunikációjához. A kiberbizonsági playbook a https://www.cyberislands.org/integralt-kiberedukacios-keretrendszer linken érhető el.
