Mivel a költészet népszerűsége, sajnos, mindenütt csökken – ritka kivételekkel –, ezért még sokkal nehezebb feladat Balassi költészetét megismertetni az olvasó nagyközönséggel. Például: Balassi angol kortársa, költő- és lovagtársa, Sir Philip Sidney nagy költőnek számít, Shakespeare után a szonett legnagyobb korabeli angol mestere. De a neve alig ismert az angol köztudatban, hát még a versei! – fogalmaz Peter V. Czipott.
2023. március 7. 09:18
Peter V. Czipott – Ludányi Ferenc felvétele
Harmincnyolc Balassi-verset ültetett át angol nyelvre Peter V. Czipott amerikai műfordító. A Kaliforniában élő irodalmár az idei Bálint-napon Budapesten a 27. kardceremónián vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. Őt kérdezte a Gondola.
– Mester, mennyire tekinthető mérföldkőnek a magyar irodalomtörténetben a Toll és szablya – The Pen and the Sword című, a Kairosz által kiadott kétnyelvű verseskötet, ha azt nézzük: az eltelt négy évszázadban alig pár Balassi-költeményt fordítottak le a világ legelterjedtebb nyelvére, s most az Ön munkája révén a költőóriás életműve betörhet az angolszász irodalmi életbe?
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára nyújtja át a költői szablyát – Ludányi Ferenc felvétele
– Csak remélni tudom, hogy fordításaim elérik azt a minőséget, hogy értékelhetővé tegyék Balassi Bálint költészetét az angol nyelvű olvasók számára. A mérföldkő megítélésnek az fontos, hogy a kötet valóban elérhető legyen az angol nyelvű területeken. Ezért kell, hogy legyen például olyan külföldi kapcsolatokkal rendelkező képviselő, aki el tudja juttatni a kötetet több egyetemi és nemzeti könyvtárba. Lehet, hogy egy kolléga révén rátaláltam egy ilyenre, de csak idővel fog bebizonyosodni, hogy sikerülte-e. Mivel a költészet népszerűsége, sajnos, mindenütt csökken – ritka kivételekkel –, ezért még sokkal nehezebb feladat Balassi költészetét megismertetni az olvasó nagyközönséggel. Például: Balassi angol kortársa, költő- és lovagtársa, Sir Philip Sidney nagy költőnek számít, Shakespeare után a szonett legnagyobb korabeli angol mestere. De a neve alig ismert az angol köztudatban, hát még a versei!
Peter V. Czipott a karddal – Molnár Csenge-Hajna felvétele
– Ön alapos tanulmányt írt a Balassi-fordítás kihívásairól, így a művészi mellé tudományos értéket is elhelyezett a kötetben. Ezzel esélyt nyitott arra, hogy az irodalmi közéletben a tudósok is impulzust kapjanak érdekes kérdések továbbgondolására. Hogyan lehet ezt az esélyt növelni?
– Azt hiszem, hogy a fordítás – azaz, a műfordítás – kihívásai igen jól ismertek irodalmi körökben: rengeteg elméleti és gyakorlati tanulmány létezik, nem csak a szakirodalomban, hanem a nagyközönség számára írt ismeretterjesztésben is. Így a hozzászólásaim inkább a irodalomkedvelő olvasónak mondhatnak valami újat, mint a tudósnak. Ők már régen jól ismerik a gondokat, amelyek kihívás elé állítják a műfordítót, és inkább találhatnak valami kifogásolnivalót az észrevételeim között! És ez így is jó. Például: én fontosnak tartottam reprodukálni Balassi-strófa szerkezetét és rímhasználatát, amennyire csak tudtam, de helyenként nagyon érzem az erőltetettséget az eredményben. Egy másik fordító feladhatja akár a szerkezetet, akár a rímhasználatot – még mind a kettőt is –, és lehet, hogy így könnyebben olvasható angol verseket tud alkotni. De viszont kérdés, hogy az a könnyebb, talán „jobb” angol vers mennyire tudja átadni azt a szellemi és költői légkört, amelyben Balassi költött? Ezért kulcsfontosságú, hogy több fordításban jelenjenek meg egy költő – vagy, általában, egy író – művei. Ha valaki, miután a fordításaimat elolvasta, azt gondolja, „na, én ezt másképp csinálnám, úgy jobb lenne”, akkor remélem, hogy ezt próbálja is megtenni!
Magasban a szablya – Molnár Csenge-Hajna felvétele
– Az idei kardceremónián a budapesti Amerikai Nagykövetség képviseltette magát: a rokonszenves Shawn Kobb kulturális attasé jelen volt és magyarul köszöntést mondott. Ha fölidézzük, hogy 2010-ben, amikor John Ridland ugyancsak kaliforniai műfordító – Isten nyugosztalja – kapta a Balassi-kardot, az USA diplomáciája távol maradt. Miért örülhetünk a változásnak?
– A saját véleményem a diplomáciáról persze nem egy szakemberé. De nekem úgy tűnik, hogy a műfordítás maga egyfajta képviselés, egy áthidalás két ország, nemzet vagy/és kultúra között: azaz, a diplomáciának egy nem hivatalos formája. Ez még fontosabb, ha nézetelérések léteznek a két fél között. Tehát a hivatalos diplomácia jelenléte, képviselete egy nemzetközi irodalmi díjátadó eseményen, és olyan kedves, rokonszenves formában, mint Shawn Kobb rövid, magyarul bemutatott beszédében elhangzott, csak elősegíteni tudja a kultúrák közötti megértést. És ez, persze, minden országra érvényes, nem csak az enyémre.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
Napról napra olvassuk, hogy katolikus tanárokat, csak azért, mert katolikusok, vesszőfutás alá vesznek, ostorhegyre vesznek és lépésről lépésre szisztematikusan organizálva támadnak, csak azért, mert katolikus, hitbuzgalmi társaságoknak tagjai.
Bakondi György úgy látja: nem utolsósorban a lakosság félelmeit érzékelve és az időközi választások eredményeit tükröző politikai változásokra reagálva a tagállamok felismerték, hogy nemzetállami szinten kell erőfeszítéseket tenni, mert az Európai Uniótól nem várható, hogy ezt a rendkívül fontos közbiztonsági, közegészségügyi és szociális helyzetet kezeljék.
A miniszterelnök-helyettes a rendezvényen arról beszélt, hogy a magyarság megmaradásához versenyképes tudás, a helyben maradás biztosítása és az anyanyelven való kommunikáció lehetősége is szükséges.