Történelmi mítoszaink valós történelmünk átlényegült változatai. A mítosz megnöveli az ember lelki erejét, és így a túlságosan nehéznek, legyőzhetetlennek látszó akadályokat is le tudja bírni, a „lehetetlent" is meg tudja valósítani – fogalmaz Salamon Konrád.
2023. március 16. 00:02
Salamon Konrád – magyarnaplo.hu
Az 1848-as forradalom 175. évfordulóján Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült SALAMON KONRÁD történész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének volt főiskolai tanára. Őt kérdezte a Gondola.
– Professzor úr, miért fontos, hogy fiataljaink a valódi magyar történelmet ismerjék meg?
– Mert a történelem az élet „egyik" tanítómestere. Tehát ha a történelmünket rosszul ismerjük meg, akkor tévútra kerülünk és saját magunkat akaratlanul is becsapva kudarcok sorozatát kell elszenvednünk.
– Miért lényeges, hogy ismerjük meg és őrizzük elevenen a magyar történelmi mítoszokat is, miközben észben tartjuk, hogy azok mítoszok?
– Történelmi mítoszaink valós történelmünk átlényegült változatai. A mítosz megnöveli az ember lelki erejét, és így a túlságosan nehéznek, legyőzhetetlennek látszó akadályokat is le tudja bírni, a „lehetetlent" is meg tudja valósítani.
– Történelmünk óceán, kis tengereket, öblöket ismerhetünk meg belőle életpályánkon. Mégis miért nélkülözhetetlen, hogy folyamatosan gyarapítsuk történelmi ismereteinket?
– A történelmi ismeretek gyarapítása következtében egyre jobban megértjük valós helyzetünket, történelmünk eddigi teljesítményeit, aminek következtében újabb és újabb ötletek, elképzelések fogalmazódhatnak meg bennünk feladataink megoldásával kapcsolatban.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
