A francia törvényhozásban az ellenzék két irányból is bizalmatlansági indítványt nyújtott be Macron ellen. A rizikó jelentős.
2023. március 19. 19:31
A fiatalok nemet mondanak – lejdd.fr
Az Emmanuel Macron elnök által parlamenti szavazás nélkül kihirdetett nyugdíjreform miatt döntenek a honatyák a kormány sorsáról – írta meg a Világgazdaság nyomán a Mandiner vasárnap.
Folytatódtak Franciaországban a nyugdíjreform elleni utcai tiltakozások, Párizsban a rohamrendőrök könnygázzal próbálták feloszlatni a tömeget; a demonstrálók közül többen kukákat gyújtottak fel.
Úgy tudni, a parlamentben Macron ellenzéke két irányból is bizalmatlansági indítványt nyújtott be a köztársasági elnök ellen.
A tét óriási, hiszen a jogszabályok értelmében az indítvány győzelme esetén leváltható az elnök.
És megvonható a hatalom a kormány kezéből.
A lap közölte, hogy a bizalmatlansági indítványok egyértelműen kifejezik a francia parlamentben létrejött éles ellentéteket – még úgy is, hogy szinte biztos, hogy elbuknak.
Macron pártja ugyanis tavaly elvesztette abszolút többségét a parlament alsóházában, ennek ellenére a kormánybuktatáshoz szükséges sokpárti összefogás minden bizonnyal nem jön létre. Példának okáért a konzervatív Les Republicains párt már jelezte, hogy nem szavazza meg az indítványt.
Eközben az utcákon sem csitulnak az indulatok, egy nizzai politikus irodáját vandálok megrongálták és további zavargásokkal fenyegető falfirkákat hagytak a helyiségben.
A lap közölte, hogy a francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire szerint sem kerül sor a kormány megbuktatására, de „az igazság pillanata ettől függetlenül elérkezik”.
Véleménye szerint a nyugdíjreform miatt nem éri meg megbuktatni a kormányt, kiemelte: mindenkinek vállalnia kell a felelősséget a döntéséért.
A Le Journal du Dimanche hetilapban közzétett felmérés szerint a nyugdíjreform ellen két hónapja tartó tömegdemonstrációk alatt Emmanuel Macron népszerűségi mutatója 28 százalékra csökkent.
Utoljára 2019-ben, a kormányellenes sárgamellényes mozgalom tüntetései idején volt ennyire alacsony az államfő tetszési mutatója.
A kormány álláspontja
Miközben a hétvégén is folytatódtak szerte az országban a nyugdíjreform elleni spontán utcai tiltakozások, a kormánytagok továbbra is kiálltak a törvénytervezet elfogadásának szükségessége mellett, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelkedne.
„A kormány elsődleges célja ezzel a reformmal a nyugdíjrendszerünk megőrzése, amihez ragaszkodunk” – mondta Olivier Dussopt munkaügyi miniszter a Le Journal du Dimanche című hetilapban vasárnap megjelent interjúban.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
