mandiner / LUDOVIC MARIN / POOL / AFP

Emmanuel Macron francia elnököt a héten Pekingben kiemelt elbánásban részesítették, állami banketten ünnepelték, katonai parádéval és ágyúlövésekkel fogadták a Tiananmen téren. Amikor Macron repülőgépe leszállt, a kínai külügyminiszter személyesen üdvözölte őt. Amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megérkezett, őt a természetvédelmi miniszter fogadta a menetrend szerinti utasoknak fenntartott kijáratnál – hívja fel a figyelmet az eltérő bánásmódra a Politico nyomán a Mandiner.

E brüsszeli portál cikke szerint az a különbségtétel szerdán és csütörtökön is folytatódott a két vezetővel szemben, akik a látogatás során megpróbáltak egységes európai frontot képviselni Kínával szemben. Míg Macron programja zsúfolt volt, addig von der Leyené „csontsovány”.

Macron csütörtök este egy pazar állami banketten vett részt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Von der Leyen szerény sajtótájékoztatót tartott az uniós küldöttség pekingi székhelyén.

Miközben az állami média a kínai-francia kapcsolatok jelentőségét harsogta, a kínai közösségi média egyesen amerikai bábként démonizálta Von der Leyent.

Az unió 27 tagjának számos eltérő véleménye van arról, milyen kapcsolatokat kellene fenntartani Kínával, és ezt Peking is tudja – fogalmazott a Politico cikke. Macron és Von der Leyen esetében pedig Kína nagyobb esélyt lát arra, hogy a francia vezetővel szívélyesebb kapcsolatot alakítson ki.

Míg a brüsszeli végrehajtó szervet alárendelt helyzetbe hozza.

Ez a stratégia csütörtökön teljes mértékben megmutatkozott, amikor Hszi a Nép Nagy Csarnokának hatalmas lépcsőjén mosolyogva és kézfogással üdvözölte a francia elnököt. A két vezető a lobogó vörös zászlók sora alatt üdvözletet váltott az egybegyűltekkel, akik között Macron tanácsadói is voltak.

Ursula von der Leyenek viszont később magányosan kellett felsétálnia a Nagyterem lépcsőjén.

Macron döntése, hogy Von der Leyent is meghívja az útra, az európai egység demonstrálására irányult. Csakhogy a Politico szerint az eredmény minden volt, csak nem az. Bár a Bizottság tisztviselői az utazás előtt hangsúlyozták, hogy Von der Leyen a francia elnöktől eltérő menetrendet követ majd, a látogatás inkább a megosztottságot, a két vezető közötti kontrasztot mutatta be.

Macron és Von der Leyen Kína-politikai nézetkülönbségei is megmutatkoztak látogatás során. Órákkal azután, hogy szerdán Kínában landolt, a francia elnök elhatárolódott Von der Leyen múlt heti beszédétől, amelyben az EB-elnök Kínát bírálta.

A sajtóval folytatott megbeszélésen, amikor arról kérdezték, Macron nem volt hajlandó kommentálni a beszédet, azt mondta, az EU-nak „van egy stratégiája, amelyet az Európai Tanács határoz meg; ez a stratégia világos és ez az, amelyre hivatkozunk”.

Míg francia tisztviselők a látogatás előtt hangsúlyozták, hogy Macron nem kívánja felvetni Tajvan kérdését, addig Von der Leyen megvitatta Hszivel a sziget státuszát. A Hszi és von der Leyen közötti megbeszélésekről szóló kínai beszámolókból az is kiderült, hogy a megbeszélések nem voltak túl barátságosak. „Kínának és az EU-nak fokoznia kell a kommunikációt a helyes kölcsönös megértés kialakítása, valamint a félreértelmezések és téves megítélések elkerülése érdekében" – mondta Hszi, hozzátéve, remélik, „az Európai Bizottság konstruktív szerepet fog játszani (...) az EU hosszú távú érdekei alapján”.

Macron asszertívebb megközelítést alkalmazott Hszivel szemben.

A francia elnök megpróbálta rávenni Kínát, hogy használja ki befolyását Oroszországgal szemben az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében. Hszi Csin-ping ennek hatására beleegyezett, hogy – bár egyelőre nem meghatározott időpontban – felhívja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Macron gazdasági ügyekben ugyanakkor konkrétabb eredményeket ért el, több üzleti megállapodás aláírását is sikerült tető alá hoznia, köztük 160 Airbus repülőgép eladását. Ez a szállítás része egy 36 milliárd eurós üzletnek, amelyet az Airbus tavaly jelentett be.