Német atomerőművek helyett külföldi atomerőművek termelik a kellő áramot. Németország villamosenergia-importja csaknem duplájára nőtt az elmúlt öt évben és a folyamat nem állt meg. A jövőben a németek még inkább rászorulnak majd a külföldi – elsősorban francia atomerőművekben megtermelt – energia beszerzésére.
2023. április 22. 08:36
A szélsőséges elbutulás egyik áldozata: a Mülheim-Kärlich atomerőmű hűtőtornya – archív
Az ideológia-vezérelt energiapolitika végül legyőzte a józanészt és Németország a maradék három atomerőművét is bezárta – mondta Hortay Olivér a közösségi oldalára feltöltött videóban. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője bemutatta a döntés következményeit.
A biztató előjelek ellenére, április 15-én Németország végleg búcsút intett az atomenergiának. Hiába fúrták meg a koalíciós partnerek a tavaly év végi határidőt, hiába kérték szakmai szervezetek és Nobel-díjas tudósok a további működést, illetve hiába támogatta a német lakosság kétharmada a kapacitások fenntartását, mindez hiábavalónak bizonyult.
– A több évtizedes érzékenyítés miniszterré emelte a Zöldek vezetőjét, Robert Habecket, aki még úgy is keresztül vitte politikai célját, hogy amögül idő közben mind a szakmai mind a társadalmi támogatottság elpárolgott. A korábbi adatok alapján, a döntés várható következményei már most is jól láthatók – ismertette a szakértő.
Nehéz ott zöldátállásról beszélni, ahol emelkedik a szén-dioxid-kibocsátás. Németország az orosz gáz helyett egyre több szenet használ.
Egy. Az atomerőművek okozta kiesést Németország jelentős részben széntüzelésű erőművekkel pótolja. A szén részaránya a német áramtermelésben 24 százalékról 31 százalékra nőtt az elmúlt két évben és a növekvő tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik.
Az ellátás költségesebbé és szennyezőbbé válik, így a német lakosoknak várhatóan le kell mondaniuk ambiciózus klímavédelmi céljaikról, el kell viselniük a nagyobb légszennyezést és többet kell majd fizetniük az ellátásért.
Kettő. Németország villamosenergia-importja csaknem duplájára nőtt az elmúlt öt évben és a folyamat nem állt meg. A jövőben a németek még inkább rászorulnak majd a külföldi – elsősorban francia atomerőművekben megtermelt – energiabeszerzésekre, így az ellátásbiztonságuk sérül, a programjuk értelme pedig kérdésessé válik.
Az időszakosan jelentkező, sokkszerű importigények ráadásul egész Európa áramhálózatát megrángathatják.
Három. Az atomerőművek leszerelése – az időjárásfüggőmegújulók okozta kiegyenlítési igények növekedésével együtt – egyre inkább felértékelik a gázerőművek szerepét. Nem véletlen, hogy az elmúlt hét évben a gáztüzelés aránya 9,9 százalékról 16,5 százalékra nőtt a német villamosenergia-mixben.
Márpedig az erőművek növekvő gázigényeit Németország – a Északi Áramlat vezeték kiesése miatt – csak úgy lesz képes ellátni, ha drasztikusan visszafogja a lakosság és az ipar fogyasztását.
Ezért szeretné betiltani Habeck a gáztüzelést a lakóingatlanokban és ezért igyekszik minden erejével rávenni a vállalatokat gázigényeik drasztikus csökkentésére. Nem nehéz belátni, hogy a Zöldek törekvései – mind a lakosságnak, mind a cégeknek – rendkívüli terheket okoznak majd.
– Németország esete jól mutatja, hogy hova vezet, ha egy szakmai kérdésben a józan ész helyét átveszi az üres ideológia. Legyen ez intő jel mindannyiunk számára – tette hozzá Hortay Olivér.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
