A szélsőséges elbutulás egyik áldozata: a Mülheim-Kärlich atomerőmű hűtőtornya – archív

Az ideológia-vezérelt energiapolitika végül legyőzte a józanészt és Németország a maradék három atomerőművét is bezárta – mondta Hortay Olivér a közösségi oldalára feltöltött videóban. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője bemutatta a döntés következményeit.

A biztató előjelek ellenére, április 15-én Németország végleg búcsút intett az atomenergiának. Hiába fúrták meg a koalíciós partnerek a tavaly év végi határidőt, hiába kérték szakmai szervezetek és Nobel-díjas tudósok a további működést, illetve hiába támogatta a német lakosság kétharmada a kapacitások fenntartását, mindez hiábavalónak bizonyult.

– A több évtizedes érzékenyítés miniszterré emelte a Zöldek vezetőjét, Robert Habecket, aki még úgy is keresztül vitte politikai célját, hogy amögül idő közben mind a szakmai mind a társadalmi támogatottság elpárolgott. A korábbi adatok alapján, a döntés várható következményei már most is jól láthatók – ismertette a szakértő.

Nehéz ott zöldátállásról beszélni, ahol emelkedik a szén-dioxid-kibocsátás. Németország az orosz gáz helyett egyre több szenet használ.

Egy. Az atomerőművek okozta kiesést Németország jelentős részben széntüzelésű erőművekkel pótolja. A szén részaránya a német áramtermelésben 24 százalékról 31 százalékra nőtt az elmúlt két évben és a növekvő tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik.

Az ellátás költségesebbé és szennyezőbbé válik, így a német lakosoknak várhatóan le kell mondaniuk ambiciózus klímavédelmi céljaikról, el kell viselniük a nagyobb légszennyezést és többet kell majd fizetniük az ellátásért.

Kettő. Németország villamosenergia-importja csaknem duplájára nőtt az elmúlt öt évben és a folyamat nem állt meg. A jövőben a németek még inkább rászorulnak majd a külföldi – elsősorban francia atomerőművekben megtermelt – energiabeszerzésekre, így az ellátásbiztonságuk sérül, a programjuk értelme pedig kérdésessé válik.

Az időszakosan jelentkező, sokkszerű importigények ráadásul egész Európa áramhálózatát megrángathatják.

Három. Az atomerőművek leszerelése – az időjárásfüggőmegújulók okozta kiegyenlítési igények növekedésével együtt – egyre inkább felértékelik a gázerőművek szerepét. Nem véletlen, hogy az elmúlt hét évben a gáztüzelés aránya 9,9 százalékról 16,5 százalékra nőtt a német villamosenergia-mixben.

Márpedig az erőművek növekvő gázigényeit Németország – a Északi Áramlat vezeték kiesése miatt – csak úgy lesz képes ellátni, ha drasztikusan visszafogja a lakosság és az ipar fogyasztását.

Ezért szeretné betiltani Habeck a gáztüzelést a lakóingatlanokban és ezért igyekszik minden erejével rávenni a vállalatokat gázigényeik drasztikus csökkentésére. Nem nehéz belátni, hogy a Zöldek törekvései – mind a lakosságnak, mind a cégeknek – rendkívüli terheket okoznak majd.

– Németország esete jól mutatja, hogy hova vezet, ha egy szakmai kérdésben a józan ész helyét átveszi az üres ideológia. Legyen ez intő jel mindannyiunk számára – tette hozzá Hortay Olivér.