Orbán Viktor szerint egyelőre még a konfliktus valódi természetét sem sikerült tisztázni, egyesek szerint proxyháború zajlik Ukrajnában, míg mások a felek közötti valódi háborúról beszélnek.
Utoljára frissítve: 2023. május 18. 22:10
2023. május 18. 14:38
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, a világ kereszténydemokrata, konzervatív pártjait tömörítő CDI egyik alelnöke (k) felszólal a konzervatív pártok világszövetségének (CDI-IDC) tanácskozásán a szlovéniai Bledben 2023. május 18-án. Mellette Janez Jansa volt szlovén miniszterelnök (b) és a kambodzsai Jara Suos, a CDI alelnökei. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Magyarország, amely a béke oldalán áll, minden béketervet támogat, mert nem tudjuk, végül melyik visz sikerre, de ha nem tesszük meg az első lépést, sohasem jutunk el a békéig - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki horvát és szlovén újságírók kérdéseire válaszolt a bledi kereszténydemokrata internacionálé (CDI-IDC) vezetőségi ülésének alkalmával csütörtökön.
A magyar kormányfő rámutatott: kétféle gondolkodásmód létezik az ukrajnai háború jövőjét illetően, az egyik szerint van mód a konfliktus katonai rendezésére, míg a másik szerint nincs lehetőség erre, ezért inkább tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
Orbán Viktor hozzátette: egyelőre még a konfliktus valódi természetét sem sikerült tisztázni, egyesek szerint proxyháború zajlik Ukrajnában, míg mások valódi háborúról beszélnek a felek között.
Senki sem tudja, milyen béketervnek lenne esélye a sikerre, Magyarország éppen ezért minden kezdeményezést támogat, és kész arra, hogy akár közvetítőként, akár a későbbi tűzszüneti tárgyalások helyszíneként eszköz legyen a békét keresők kezében - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta: az ukrajnai háború tekintetében Magyarország kötődése és hozzáállása a személyes érintettség miatt tér el a térségbeli országokétól.
Ukrajna a szomszédunk, ahol magyar kisebbség él, és a háború magyar életeket is követelt - jegyezte meg.
A konfliktus nemcsak Ukrajnának, hanem Magyarországnak is "személyes nemzeti veszteség" - fűzte hozzá.
Az európai békekerettel kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte: az alapot eredetileg az európai biztonságért hozták létre, nem az ukrajnai háború miatt. A keret célja, hogy Európa-szerte erősítse a biztonságot, de eddig elsősorban Ukrajna támogatására fordították a pénzt - mutatott rá.
Magyarország szerint tisztázni kell, hogy az alap továbbra is az eredeti célokat, az összeurópai biztonságot szolgálja, vagy átalakul Ukrajna katonai támogatásának eszközévé, ezért blokkolja a további kifizetéseket - magyarázta a kormányfő.
A szlovéniai Bledben tartja a kereszténydemokrata internacionálé (CDI-IDC) kétnapos végrehajtó bizottsági ülését Biztonság, igazság, béke mottóval. Orbán Viktor a világszervezet egyik alelnökeként vesz részt az eseményen.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
