Elek Tibor, a Gyulai Várszínház Nonprofit Kft. ügyvezetője beszédet mond a 23. Körös-völgyi Sokadalom és a Gyulai Várszínház 60. évadának megnyitó ünnepségén a gyulai vár előtt 2023. június 30-án. MTI/Lehoczky Péter

A 23. Körös-völgyi Sokadalom és a Gyulai Várszínház 60. évadának megnyitó ünnepségén Gyulán Elek Tibor, a Gyulai Várszínház Nonprofit Kft. ügyvezetője aláhúzta: a teátrumot mindig a hagyományok létrehozása, éltetése és megújítása jellemezte. Őt kérdezte a Gondola.

– Színigazgató úr, a mai világban miért a megújításra kell a hangsúlyt helyeznünk, ha a hagyományokról szólunk?

– Nem tudom, hogy a megújításra kell-e helyeznünk a hangsúlyt, én általában az értékes hagyományok folytatására, tovább éltetésére és a megújítására, illetve új hagyományok teremtésére helyezem a hangsúlyt. A hagyományok egy részének megújítása nyilván azért lehet fontos, hogy igazán élővé, korszerűvé, a mai ember által is átélhetővé válhassanak.

– A Gyulai Várszínház a jubileumi, 60. évadában tart, azaz a teátrum életének csaknem felét a pártállamban töltötte. Akkor keletkezett-e olyan érték, hagyomány, amelyet ma föl kell elevenítenünk, miért?

– A kezdeti évtizedekben a Gyulai Várszínház leginkább a történelmi tematikájú darabok és a kortárs magyar szerzők ősbemutatóinak egyik fontos helyszíne volt. Ez egy olyan hagyomány, amely nem véletlenül teremtődött, hiszen a vár belső és külső környezete látványosan kínálta magát a történelmi tematikájú darabok számára, s kínálja ma is változatlanul, miközben a történelem és a történelmi témájú művek iránt is van egy újabb keletű érdeklődés. A kortárs magyar szerzők műveinek bemutatása pedig mindenkor aktuális feladat, hiszen a színház nélkülük elképzelhetetlen, velük, az ő műveik által is válik aktuálissá, izgalmassá, maivá.

– Augusztus első hetében immár 6. alkalommal Önök megszervezik az Erdélyi Hetet. Ezek a napok hogyan érzékeltetik, hogy a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig egy és ugyanaz a kulturális főgyökér?

– Az Erdélyi Hét során minden nap más-más erdélyi magyar színház előadásait láthatjuk, olykor egy nap kettőt is. Jönnek a gyergyóiak Egressy Zoltán Portugáljával, a marosvásárhelyi Sebestyén Abáék Lackfi János megzenésített verseivel (Lélekfitnesz), a székelyudvarhelyiek Tamási Áron Ábelének egy színpadi átiratával, a Csíki Játékszín a Klamm háborújával, az aradiak két előadással is szerepelnek, az Amadeussal és a 497 című táncszínházi előadással, a nagyváradiak a Csinibabát, a temesváriak Visky András Caravaggio című darabjából készült előadásukat hozzá Gyulára. A szerzők és a címek egy részéből is látszik talán, hogy ugyanaz a „kulturális főgyökér”, de alapvetően a nyelv és a színházi hagyományok közössége is jelezi a nemzeti összetartozást. Ugyanakkor az erdélyi színházak azért is izgalmasak, mert a természetes magyarságuk mellé a román színjátszás világát is integrálják előadásaikba.

– Molnár Ferenc Napokat is tartanak. Milyen megjelenítést kap a kiváló író amerikai időszaka?

– A nemzeti klasszikusaink sorában (Székely János, Weöres Sándor, Márai Sándor, Szabó Magda, Tamási Áron után) idén augusztus 14-16. között Molnár Ferenc következik. A Játék a kastélyban, Az üvegcipő, az Ördög, az Egy, kettő, három és Az ibolya című darabjait láthatjuk, tehát az amerikai időszaka nem jelenik meg. A két utóbbi egyfelvonásost a Nemzeti Színházzal közösen mutatjuk be, Schnell Ádámmal, Bodrogi Gyulával, Kristán Attilával, Rácz Józseffel a főbb szerepekben, és SZFE-s diákokkal.

– Irodalmi Humorfesztivált is felpezsdítenek. Mekkora súlyt kapnak a kortárs alkotások?

– Első alkalommal rendezzük meg az Irodalmi Humorfesztivált. 2003 óta kétévente kortárs magyar költők, írók az alkalomra írott humoros verseiket, prózáikat maguk adják elő. Idén Darvasi László, Dragomán György, Farkas Wellmann Éva, Gál János, Győrei Zsolt-Schlachtovszky Csaba, Hartay Csaba, Lackfi János, Lakatos Mihály, Pataki Tamás, Székely Csaba, Vöröskéry Dóra.

– Újdonságként Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválját is tartanak. Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő – mondta valaki a világirodalomból. Gyulán erre hogyan ébresztik rá az embereket?

– A Shakespeare Fesztiválunkat alakítjuk át Világirodalmi Klasszikusok Fesztiváljává, tehát a cél az, hogy Shakespeare (mert tőle is láthatjuk majd a III. Richárdot, illetve az És Rómeó és Júlia című adaptációt) mellett más világirodalmi nagyságok friss bemutatóit is láthassuk Gyulán. Idén Beaumarchais Figaró házasságát, Csehov Három nővérét, a Sirályt táncszínházi előadásként, Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényének kamaraszínházi adaptációját.

– Az említett Molnár Ferenc-bemutatón túl milyen más saját bemutatókkal rukkolnak ki?

– Már túl vagyunk az elsőn, június 29-én egy igazi műhelymunkán alapuló, saját fejlesztésű ősbemutatónk volt, mondhatom nagyon nagy sikerrel. John Christopher-Wood: GarázsMacbeth című fergeteges vígjátéka, Árkosi Árpád rendezésében. A szeretnivalóan bolondos Elsie szerepét jutalomjátéknak szántuk a gyulai Kovács Vanda számára, de jutalomjáték Norm szerepe, a férjét játszó Sipos Imrének is. Az Aradi Kamaraszínházzal és az Esztergomi Várszínházzal együttműködve hozzuk létre Verebes Ernő Pengetangó című darabjának ősbemutatóját július 21-én, musical-drámaként, Cári Tibor zenéivel, Tapasztó Ernő rendezésében.

Molnár Pál