Európának emlékezethiánya van
A mi Európánk című beszélgetéssorozat keretében megrendezett eseményen Hölvényi György bevezetőjében hangsúlyozta: az elmúlt években a koronavírus-járvány és a háborúk meggyengítették az emberek hitét és vallásosságát. Ennek újjáépítése és megerősítése hosszú évek munkája lesz.
2023. szeptember 8. 20:36

Hölvényi György – vasarnap.hu/MTI/EPA/Vael Hamzeh

Európának emlékezethiánya van, ezért Európának fel kell fedeznie múltjának értékeit, hogy gazdagítsa a jelent - idézte Ferenc pápát Hölvényi György európai parlamenti képviselő (KDNP) Az egyházak és vallási intézmények szerepe az európai társadalomban című pódiumbeszélgetésen a budapesti Sapienta Hittudományi Főiskola dísztermében pénteken.

A mi Európánk című beszélgetéssorozat keretében megrendezett eseményen Hölvényi bevezetőjében hangsúlyozta: az elmúlt években a koronavírus-járvány és a háborúk meggyengítették az emberek hitét és vallásosságát. Ennek újjáépítése és megerősítése hosszú évek munkája lesz, de leszögezte, hogy a változást mindig magunknál kell kezdeni.
   
Christiaan Alting von Geusau, a bécsi székhelyű Katolikus Döntéshozók Nemzetközi Hálózatának (International Catholic Legislators' Network, ICLN) holland származású elnöke előadását két rövid anekdotával kezdte. Egyrészt hangsúlyozta, mennyire nem tudná elképzelni saját életét az egyesült Európa nélkül, hiszen jelenleg Ausztriában él, és családjában holland, német, angol és spanyol nyelven beszélnek egymáshoz.
   
Az 51 éves von Geusau kifejtette, hogy a hidegháború éveiben töltötte formatív éveit, ezért gyerekkorában számára Bécsnél és az osztrák-magyar határnál ért véget Európa, de hangsúlyozta, hogy ez szerencsére ma már nincsen így.
   
Az ICLN elnöke idézte a néhai XVI. Benedek pápának a német szövetségi parlamentben 2011-ben tartott előadását. A német származású katolikus egyházfő az emberi és az isteni törvények közötti kapcsolatról beszélt a képviselőknek. Mint kifejtette, az emberek egyenlősége, az emberi méltóság, a törvény előtti egyenlőség és a személyes felelősség mind az isteni teremtésen és az isteni törvényeken alapszik. Az akkori egyházfő rámutatott: a kereszténység sosem próbálta meg rákényszeríteni a törvényeit a társadalomra és a parlamentekre. A keresztény egyház mindig a természet és a józan ész felé mutatott, amelyek az emberi és a társadalmi törvények valódi forrásai.
   
Von Geusau idézte Morus Tamást, VIII. Henrik angol király lordkancellárját és személyes tanácsadóját, aki szerint ha az állam vezetői végső soron nem követik a vallási előírásokat és az isteni törvényeket, az állam vezetése elveszíti erkölcsi fundamentumait, amelynek a társadalom egésze látja a kárát. Példaként említette a szovjet típusú közép- és kelet-európai szocialista rendszereket, amelyek mindig elsőként támadták meg az adott ország addigi családi, vallási, egyházi és oktatási intézményeit.
   
Az előadást követő pódiumbeszélgetés résztvevői - Manuel Barrios Prieto atya, az Európai Unió Püspöki Konferenciái Tanácsának (COMECE) főtitkára, valamint Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára - konkrét európai és magyar példákkal világították meg az egyházak és a vallási intézmények pótolhatatlan társadalmi szerepét.
 

MTI
  • Kezet foghatunk-e „lapáttal agyonverni” akaróval?
    Kapaszkodjunk meg: Európában hangzott el a förtelmes mondat. Sőt ami még fájóbb: a kontinens kellős közepén, Magyarországon harsogta ezt olyan politikus, akit korábban megválasztottak felelős pozícióba.
  • Lapáttal a demokráciában
    Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
  • Olimpia 2024
    A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
  • Magyarjaink hajóztak a Szajnán
    A magyar csapat 180 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a francia fővárosba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk. A nők zöld ruhát, míg a férfiak sötét zakót és világos inget viseltek.
  • Nemzetpolitika a Lajtától a Berecki-havasokig
    Megállapították: az elmúlt évek nemzetpolitikájának köszönhetően a külhoni magyar közösségek az élet minden területén megerősödtek.
MTI Hírfelhasználó