A képernyőn Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus videókapcsolaton keresztül a Szegedi Tudományegyetem eredményváró eseményén, miután a stockholmi Karolinska Intézetben bejelentették, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért, 2023. október 2-án. MTI/Rosta Tibor
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.
A díjazottak úttörő eredményeikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését, hozzájárultak a vakcinák példátlanul gyors fejlesztéséhez a modern kor egyik legsúlyosabb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején.
Gunilla Karlsson Hedestam, a Nobel-díjat odaítélő testület tagja kiemelte, hogy a két tudós munkája rendkívül fontos volt az életmentés szempontjából, különösen a világjárvány korai szakaszában.
Az mRNS-vakcinák fejlesztésének lenyűgöző rugalmassága és sebessége megnyitotta az utat az új technológia előtt ahhoz, hogy más fertőző betegségek ellen is alkalmazzák. A jövőben terápiás fehérjék célbajuttatásához és bizonyos ráktípusok kezeléséhez is használható lehet - mutatnak rá a Nobel-bizottság közleményében.
Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült mindkét díjazottal beszélnie a bejelentés előtt, és mindketten nagyon boldogok voltak az elismerés miatt.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összeget) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus 1955-ben született Szolnokon, a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, és ott szerezte meg PhD-jét is. Az MTA ösztöndíjasaként 1985-ig az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában, majd a philadelphiai Temple Egyetemen és a bethesdai Egészségtudományi Egyetemen kutatott. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol 2013-ig tanított és kutatott, majd a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa.
Drew Weissman 1959-ben született a Massachusetts állambeli Lexingtonban. A Bostoni Egyetemen diplomázott, és ott is szerezte meg PhD-jét 1987-ben. Kórházi gyakorlatát a Harvard Egyetem egyik oktatókórházában végezte, posztdoktori kutatását a Nemzeti Egészségügyi Intézetben folytatta. 1997-ben alapította meg kutatócsoportját a Pennsylvaniai Egyetemen, ahol jelenleg az RNS-innovációs intézet vezetője.
Karikó Katalin és Drew Weissman az elmúlt években számos díjat kapott, két éve kapták meg a Nobel előszobájának tekintett, klinikai fejlesztésekért odaítélt Lasker-díjat.
Karikó Katalin: aki szeret problémákat megoldani, annak való a tudomány
Aki szeret problémákat megoldani, annak való a tudomány - jelentette ki Karikó Katalin Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen hétfőn tartott sajtótájékoztatón néhány órával azután, hogy Stockholmban bejelentették, Drew Weissmannal együtt ők kapják idén az orvosi-élettani Nobel-díjat.
A szolnoki születésű magyar biokémikus felidézte, hogy 1989-ben került a Pennsylvaniai Egyetemre, ahol egy véletlen során találkozott kutatótársával, Drew Weissmannal 1997-ben. Elmondta, hogy ő már hírvivő RNS (mRNS) kutatással foglakozott akkoriban, míg Drew Weissman vakcinafejlesztéssel, így kezdődött közös munkájuk.
Egymással szorosan együttműködve, "vállvetve" dolgoztak a kutatáson - mondta Drew Weissman, hozzátéve, hogy nem rendelkeztek a munkához elegendő forrással, publikációs lehetőségekkel, és nem tudtak igazán figyelmet kelteni. Annak ellenére folytatták a munkát, hogy a legtöbben feladták, és több mint 20 évet szenteltek a további kutatásnak, hogy megtalálják a megoldást, ami az mRNS-technológiát működőképessé teszi a gyakorlatban is - mondta Weissman, hozzátéve: "soha nem adtuk fel, és ma itt vagyunk".
Karikó Katalin beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok keleti partján hajnal volt, amikor megszólalt a telefonja, és a Nobel-díj bizottságtól értesítették arról, hogy ő az egyik díjazott. Először arra gondolt, hogy ez valami "beugratás". Drew Weissman hozzátette, akkor hitték el, hogy a hír igaz, amikor a Nobel-bizottság részéről hivatalosan elhangzott a bejelentés.
Karikó Katalin elmondta, hogy nem gondolt a díjra, hiszen az elmúlt 9 évben azon dolgozott a BioNTech biotechnológiai vállalatnál, hogy a kutatásuk eredményeire alapozva terméket tudjanak előállítani. "Ha nem lett volna a Covid-járvány, akkor is léteznének mRNS-alapú termékek, de az egész felgyorsult" - fogalmazott a magyar kutató, aki a Pennsylvaniai Egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem professzora is.
Hozzátette, hogy a Covid-vakcinára irányuló figyelem felgyorsította az mRNS-technológia alkalmazását, jelenleg már 250 klinikai kísérlet zajlik.
Karikó Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy az első, rákos betegség ellen fejlesztett vakcina klinikai kísérlete 2012-ben volt, vagyis egy hosszú folyamatról van szó.
Arra a kérdésre, hogy mit üzenne azoknak a nőknek, akik hasonló eredményeket szeretnének elérni, azt mondta: "találják meg azt a férjet, aki hajlandó támogatni álmaik megvalósítását, nem kiszolgálni, de elismerni és segíteni, így részt venni gyereknevelésben". Ami még szükséges, az a mentális és fizikai egészség, a testmozgás és a stressztűrés - hangsúlyozta, és hozzátette, hogy élvezni kell azt, amit csinál az ember.
Megjegyezte, hogy manapság a fiatalok szeretik, ha állandó megerősítést, "vállveregetést" és elismerést kapnak, ami viszont a tudományban nem létezik.
Tudni kell elviselni a kudarcot is, amikor egy kísérlet nem a várt eredményt hozza, de ez megtanulható - hangsúlyozta Karikó Katalin, és megismételte, hogy ugyan kutatótársával keményen dolgoztak az évek során, de egyben élvezték is a kutatást, ami örömöt adott, és most a Nobel-díjban öltött testet.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Az első és máig egyetlen magyar irodalmi díj, amely eljutott a Föld összes kontinensére. Az alapítvány más kultúrákban ragyogtatja fel Balassi Bálint költészetét.
-
Orbán Viktor felidézte: a múlt heti budapesti informális EU-csúcson az európai vezetők egy új nyilatkozatot fogadtak el a versenyképességről, ami az EU klímaügyi megközelítését is alakítani fogja.
-
Semjén Zsolt az amerikai elnökválasztásról azt mondta, Donald Trump győzelme a normális Amerikába vetett hitet adta vissza, általa a józan ész és a normális emberi értékrend állhat helyre.