Az Azerbajdzsán Állami Hírügynökség, az Azertac által közreadott csoportképen Orbán Viktor miniszterelnök, Mia Mottley barbadosi, Keir Starmer brit miniszterelnök, Simon Stiell, az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) főtitkára, António Guterres ENSZ-főtitkár, Ilham Aliyev azerbajdzsáni, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Sehbaz Sarif pakisztáni kormányfő (középen, b-j) az ENSZ 29. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciáján (COP29) Bakuban 2024. november 12-én. A nemzetközi tanácskozást november 11. és 22. között rendezik az azeri fővárosban. MTI/Azertac 

A józan ész és nem ideológiák vagy pánik által vezérelt klímapolitikát szorgalmazott Orbán Viktor miniszterelnök kedden Bakuban, az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciáján (COP29).

Klímapolitikánkat körültekintő megfontolásnak és józan észnek kell vezérelnie, nem pedig ideológiának, túlzott riadalomnak vagy pániknak - fogalmazott a magyar miniszterelnök, aki több mint 40 állam- és kormányfő között szólalt fel az Azerbajdzsánban tartott tanácskozáson.

Orbán Viktor köszönetet mondott az Azerbajdzsánt vezető Ilham Alijevnek a klímacsúcs befogadásáért. Azerbajdzsán Európa kulcsfontosságú partnere éghajlat-politikai céljaink elérésében, így ideális hely a mai konferencia megrendezésére - emelte ki.

Emlékeztetett: a múlt héten Budapest adott otthont az Európai Politikai Közösség, majd az Európai Tanács csúcstalálkozójának is, így csaknem ötven állam- és kormányfő gyűlt össze a magyar fővárosban.

Orbán Viktor felidézte: a múlt heti budapesti informális EU-csúcson az európai vezetők egy új nyilatkozatot fogadtak el a versenyképességről, ami az EU klímaügyi megközelítését is alakítani fogja.

Küldetésünk, hogy Európát versenyképesebbé tegyük, és ezzel a vízióval közelítünk a klímavédelemhez. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozott az elmúlt években, amely a kibocsátás csökkentésével párhuzamosan tudta javítani gazdasági teljesítményét - fogalmazott.

Hangsúlyozta: ebben a folyamatban nem áldozhatjuk fel iparunkat vagy mezőgazdaságunkat; folytatnunk kell a zöld átmenetet, miközben továbbra is használjuk a földgázt, az olajat és az atomenergiát.

Leszögezte: az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák, akik gazdaságunk és társadalmunk gerincét alkotják. Hozzátette: a gazdákra és a vállalatokra nem róhatnak irreális terheket vagy bonyolult szabályokat, inkább gyakorlati támogatást kell nyújtani nekik.

A zöldátmenetet és a klímaváltozás elleni harcot nem az üzleti közösség ellenében, hanem velük együttműködésben kell megvalósítani
- mondta.

Hangsúlyozta: világos pénzügyi garanciákra és jelentős befektetésekre van szükség, a nagyvállalatoknak pedig méltányosan hozzá kell járulniuk a klímavédelemhez.

Magyarországra kitérve emlékeztetett: úgy pozícionáljuk magunkat, hogy az elektromos járművek fejlesztésében és az áramtárolásban jelentős szereplők legyünk. Továbbra is befektetünk a már amúgy is erős nukleáris iparunkba, 70 százalékra növelve részesedését a teljes elektromos igényünk kielégítésében.

Hozzátette azt is, hogy földrajzilag kulcsszerepet játszunk a Kelet és Nyugat közötti energiatranzitban. Magyarország a legalacsonyabb lakossági rezsiköltségekkel tűnik ki Európában, miközben az elmúlt évek egyik legmagasabb zöldenergia-bővülését érte el - jegyezte meg.

Magyarország vezető szerepet tölt be a gazdaságilag fenntartható éghajlatvédelem területén, és az EU-országok között a negyedik helyen áll az egységnyi megtermelt energiára jutó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében - emlékeztetett.

A jövőről szólva elmondta: még ambiciózusabb célokat tűztünk ki 2030-ra. Nem 40, de egyenesen 50 százalékos csökkentést célzunk meg például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.

Közös munkával egyensúlyba tudjuk hozni az ambíciót a pragmatizmussal, Európát az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális vezetőjévé téve, kompromisszumban iparunk és mezőgazdaságunk jólétével
- zárta felszólalását Orbán Viktor.