Számháborúzó ütközetek Kijev és Moszkva között
Nagyotmondás helyett most kicsitmondásról beszélhetünk: semmi értelme nem volt Zelenszkij hazugságának. Leglelkesebb hívei sem vették komolyan, amit mondott. Akkor miért mondhatta?
2024. február 28. 08:58

russia matters

Az Ukrajna ellen indított teljes körű orosz háború két éve alatt 31 ezer ukrán katona vesztette életét - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján.

A furcsa közlés sokféle értelmezést kínál.

Minthogy pár hete egy volt ukrán belügyminiszter jelentette be az ukrán televízióban, hogy félmillió az ukrán katonahalottak száma, meghökkentő a bohócból lett államelnök mostani közlése. Egy nappal később Moszkva adta hírül, hogy 444 ezer az ukrán katonahalottak száma. Ez az adat alatta marad a volt ukrán belügyminiszter által említett mértéknek, a realitáshoz azonban vélhetően közel áll.

Nem az a kérdés, hogy lódított-e most a komikusból lett kijevi politikus, hanem az, hogy ezt miért tette.

Nagyotmondás helyett most kicsitmondásról beszélhetünk: semmi értelme nem volt Zelenszkij hazugságának. Leglelkesebb hívei sem vették komolyan, amit mondott. Akkor miért mondhatta?

Mentális összeomlásra kell gondolnunk.

A korábbi ukrán közlések szerint Putyin orosz elnöknek az utóbbi két évben már tucatnál többször kellett volna betegségben meghalnia. Az elnök azonban él.

A kijevi vezető mostani, a nyugati becslésektől is nagyságrenddel elértő számadata teljesen megroggyanthatja meg szavahihetőségét, immár véglegesen.

Az információs háborúban is adódnak meglepetések.

Az ukrán hírszerzési főnök, akinek egy korábbi bejelentése szerint Putyinnak legkésőbb 2002 augusztusában már – betegségben – meg kellett volna halnia, és arra az időpontra az ukrán hadseregnek letaglózó támadást kellett volna végbevinnie, nos e kémfőnök most váratlanul azt jelentette be, hogy Navalnij valóban vérrög miatt halt meg. Azaz nem feltétlenül politikai gyilkosság áldozata lett.

Ha ezt ukrán vezető mondja, annak nagyobb jelentősége van, mint ha német vagy francia orvos mondaná.

Miért mondhatja a kijevi kémfőnök ezt? Miért mosogatja Moszkvát akkor, amikor erre nem kérte senki? Vélhetően oka lehet ennek. Talán az a felismerés, hogy a végtelen hazudozás nevetségessé tesz akár egy kémfőnököt is, és át kell térni legalább a részleges igazmondásra. És ez a felismerlés megváltoztatja-e az információs háború menetét?

Valószínűleg nem.

Az elmúlt két évben akkora hazugságtömeg zúdult a külső szemlélőkre Kijevből, ám Moszkvából is, hogy már az igazmondás is gyanússá vált.

Mi lehet az igazmondás mögött? – gyanakszik már a közember is.

Adódik, hogy a nagymondás vágyával mond igazat egy politkus. Zelenszkij kijelentette: biztos abban, hogy Ukrajna nem veszíti el ezt a háborút, szerinte ugyanis nincs más választásuk, mint győzni, különben az ország megszűnik létezni.

Úgy tűnik, a mondat második fele igaz.

Ez a fajta váratlan megvilágosodás, amely két éve először fénylett föl, megváltoztatja-e ténylegesen a kijevi gondolkodásmódot? Aligha.

A számháborúzó ütközetek nagy valószínűséggel tovább folytatódnak középtávon, sőt lehet, hogy hosszabb távon is.

Molnár Pál

gondola
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • Sajtónk félmúltja
    Adatokkal bizonyítható, hogy a rendszerváltás nem volt a média napirendjén egészen az 1990-es választasi kampány kezdetéig. A média napirendjén az átalakulás mint rendszerkorrekció szerepelt: "reformokról", "modellváltásról", "demokratikus szocializmusról" szóltak a cikkek – tekint vissza a félmúltba Szadai Károly.
  • Brüsszelben változásra van szükség
    Egyedül Magyarország az, amely következetesen kiáll a keresztény, nemzetállamokra épülő Európát a megsemmisülés irányába hajszoló brüsszeli fősodorral szemben - hangsúlyozta a kereszténydemokrata Aradszki András ma a törvényhozásban.
  • Edzője vallott színt Milák Kristóf helyett
    Öt arany- és egy ezüstéremmel zárta Milák Kristóf az országos úszóbajnokságot. Az olimpiai bajnok a sikerek után sem nyilatkozott a média képviselőinek, edzője azonban megtette ezt. Virth Balázs szerint a Duna Arénában a vártnál sokkal jobban teljesített a 200 méteres pillangóúszás világcsúcstartója, de az állóképességi munkát el kell végezni a sikeres párizsi szerepléshez.
MTI Hírfelhasználó