A Dialógus Alapítvány tagjai úgy gondolják, az európai nemzetek közössége jelenleg olyan helyzetben van, amikor éppen az Európai Unió létrejöttének eszméihez, gondolatisághoz, értékeihez kellene visszatérnie. Mindezt Gaal Gergely fogalmazta meg.
Utoljára frissítve: 2024. április 7. 19:32
2024. április 7. 18:52
Gaal Gergely, Bálványkövi István és dr. Császár Zoltán az Értékek Európája című kiállításmegnyitót követő pódiumbeszélgetésen Zalaegerszegen, a Mindszentyneumban - Kép: Fehér Márk
A Dialógus Alapítvány Értékek Európája című, a kereszténydemokrácia alapjait bemutató vándortárlata először Zalaegerszegen, a Mindszentyneumban mutatkozott be nemrég. A KÉSZ - Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zalaegerszegi Csoportja által szervezett program pódiumbeszélgetéssel folytatódott, ahol dr. Császár Zoltán, a Pro Civitate Dei Egyesület elnöke kérdezte a téma kapcsán Gaal Gergelyt, a Dialógus Alapítvány alapítóját és Bálványkövi Istvánt, a Kereszténydemokrata Néppárt Budapest 2. kerületi szervezetének elnökét.
A Dialógus Alapítvány tagjai úgy gondolják, az európai nemzetek közössége jelenleg olyan helyzetben van, amikor éppen az Európai Unió létrejöttének eszméihez, gondolatisághoz, értékeihez kellene visszatérnie. Mindezt Gaal Gergely fogalmazta meg, aki a vándorkiállítás megnyitója előtt lapunk érdeklődésére elmondta, talán nem mindenkiben tudatosult, hogy az Európai Unió alapító atyái kereszténydemokraták voltak, s az általuk felvállalt értékek ma is örök érvényűek.
A három politikus meghatározó szerepet töltött be Európa II. világháború utáni újjáépítésében: Konrad Adenauer német kancellár az egységes és demokratikus Németország alapjait teremtette meg, Robert Schuman francia kormányfő erőfeszítéseinek köszönhetően született meg az Európai Unió előfutára, az Európai Szén- és Acélközösség, valamint Alcide de Gasperi olasz miniszterelnök volt az, aki Németország és Franciaország között közvetített a háború utáni európai integrációs folyamatban. Az Európai Uniót tulajdonképpen a békevágy hozta létre. Ahogy a tablótárlat fogalmaz: a kereszténydemokrata gondolkodás meghatározó pillére a békére, az együttműködésre és a közjóra való törekvés.
- Az alapítók célja és üzenete az volt, hogy azok a nemzetek, amelyek korábban sok évszázadon át harcban álltak, azok egymással együttműködve építsék a jövőt – utalt a kezdetekre Gaal Gergely. - Az európai nemzetközösségeknek rá kell döbbenniük továbbá arra, hogy fontosak a keresztény értékek. Nem aktuálpolitikával foglalkozunk, mégsem kerülhetjük el az aktuális társadalmi problémákat: ilyen a migráció, a demográfiai és háborús helyzet vagy éppen környezetünk védelme. A kereszténydemokrácia ezekre a kérdésekre tud érvényes és működő válaszokat adni. A kiállítás és a beszélgetés arra készteti az embereket, hogy közösen gondolkodjunk legfontosabb problémáinkról. Mindig emlékeztetni kell magunkat, hogy honnan indultunk, mit szeretnénk felépíteni. Az alapok ugyanazok mint több ezer éve, mivel az ember a főszereplője. A körülmények, a technikai eszközök változnak, de mi nem. Az alapok és értékek jók, csak vissza kell találnunk hozzájuk – válaszolta Gaal Gergely.
Bálványkövi István ugyancsak a keresztény értékekre hívta fel a figyelmet.
- Ezek az értékek bennünk vannak, meghatároznak minket. A közelmúlt történései azt mutatják, hogy a kereszténydemokrácián alapuló értékek hangsúlyozása teremtett békét az elmúlt évtizedekben. Egy relatíve kis nemzetnek, mint mi vagyunk Európa közepén, rendkívül kihívást jelent a felgyorsuló világ. Éppen ezért kell megtartanunk nemcsak a keresztény, hanem a nemzeti hagyományainkat. Ezt az identitást megőrizni nagy kihívás, ám az előbb említett alapértékek mentén sikerülhet – felelte Bálványkövi István.
A rendezvényen Vigh László országgyűlési képviselő és Böjte Sándor Zsolt önkormányzati képviselő is megosztotta gondolatait.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen.
A számok jól mutatják, hogy nekünk, magyaroknak gondolkodnunk kell, a saját magunk logikájából és érdekeiből kiindulva egy saját út megtalálásán, mert ebben a pillanatban Európa nem képes arra, hogy kialakítson egy olyan stratégiát, amellyel visszanyerheti a versenyképességét – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
