A legújabb kutatások egyértelműen azt bizonyítják, agyunk egész életünk során változik, fejlődik. A részletekről szólva dr. Kovalenko Marina elmondta, 7 éves korunkig formált viselkedési és érzelmi, legtöbbször környezettől tanult mintáinkat az árnyaltabb viselkedési formákat biztosító limbikus rendszerben tároljuk. 25 éves korunkra fejeződik be az agykéreg frontális régiójának a fejlődése, ami a racionális döntésekért lesz felelős. Ez újabb, agykéregben tárolt komplexebb, tapasztalat és gondolkodás formálta mintákat hoz létre. Amennyiben ezek a minták megfelelnek a gyermekkori mintáknak, akkor a szervezet zökkenőmentesen működik, ha azonban nem, akkor folyamatos, a szervezettől rengeteg energiát felemésztő konfliktus alakul ki az emberben – mutatott rá a doktornő. Mint folytatta, agyunk hiába a teljes test mindössze egy ötvened részét képzi, energiaigénye hatalmas, az egyész anyagcserénk 20 százalékát és a vitális tápanyagok 8 százalékát emészti fel, ráadásul ez az arány stresszhelyzetben megduplázódik.

Ezt az állapotot az agy viszonylag gyorsan racionalizálja, amit rövid ideig feszültség, agresszivitás árán próbál megoldani, majd többszöri kudarc után inkább a motiválatlansággal, közönnyel, mint energiaspóroló állapottal kompenzál – ismertette a stresszt kiváltó agyi reakció összetett folyamatát dr. Kovalenko Marina. Ez a folyamat a XXI. században egyre gyakrabban észlelhető, hiszen az emberiség történetében talán most szembesülünk először a sosem látott sebességű környezetváltozással. Ami még 5 éve újdonságnak számított, mára egy elfeledett dologgá válik, és hiába igyekszik az agy ezt a sebességet a limbikus idegrendszer is felvenni, az új helyzetekhez nem mindig tud zökkenőmentesen idomulni.

Ennek is köszönhetők az idegrendszeri krízisek, az egyre gyakrabban előforduló deviáns viselkedések olyan emberek esetében is, akiknek korábban soha ilyen problémáik nem voltak – húzta alá. Mint fogalmazott, a helyzet nem kilátástalan, az idegszálkapcsolataink ugyanis képesek új mintákat formálni, ehhez pedig az érzelmileg biztonságos környezet létrehozására kell törekednünk. Megfelelő gyakorlatokkal az ember "edzésben" tarthatja, formálhatja az idegrendszerét.

Ha nyugalmi helyzetben megoldatlan problémákra koncentrálunk, és egy ritmusos ötig tartó számolásra belégzést, majd ötig tartó számolásra kilégzés folyamatát minimum 3 percig folyamatosan gyakoroljuk, a gyakorlat végén a megoldandó helyzetet ”stresszmentesebben” láthatjuk – mutatott be egy bárki által könnyen elvégezhető példát dr. Kovalenko Marina, hozzátéve: ennek gyakorlásával más szemszögből, régi mintától függetlenebbül láthatjuk a problémákat, és így új válaszokat is adhatunk rájuk.