Annak ellenére, hogy a stresszt kiváltó helyzetek napjainkban elvétve jelentenek közvetlen életveszélyt, szervezetünk a legősibb ösztönöknek köszönhetően mégis élesen reagál ezekre a szituációkra. Ráadásul a sosem látott sebességű és mértékű környezetváltozás még inkább hatással van ránk – hívja fel a figyelmet dr. Kovalenko Marina manuálterapeuta, myofasciorelaxatios akupunktőr, kiemelve: megfelelő gyakorlatokkal azonban az ember "edzésben" tarthatja, formálhatja az idegrendszerét.
2024. április 15. 15:32
A legújabb kutatások egyértelműen azt bizonyítják, agyunk egész életünk során változik, fejlődik. A részletekről szólva dr. Kovalenko Marina elmondta, 7 éves korunkig formált viselkedési és érzelmi, legtöbbször környezettől tanult mintáinkat az árnyaltabb viselkedési formákat biztosító limbikus rendszerben tároljuk. 25 éves korunkra fejeződik be az agykéreg frontális régiójának a fejlődése, ami a racionális döntésekért lesz felelős. Ez újabb, agykéregben tárolt komplexebb, tapasztalat és gondolkodás formálta mintákat hoz létre. Amennyiben ezek a minták megfelelnek a gyermekkori mintáknak, akkor a szervezet zökkenőmentesen működik, ha azonban nem, akkor folyamatos, a szervezettől rengeteg energiát felemésztő konfliktus alakul ki az emberben – mutatott rá a doktornő. Mint folytatta, agyunk hiába a teljes test mindössze egy ötvened részét képzi, energiaigénye hatalmas, az egyész anyagcserénk 20 százalékát és a vitális tápanyagok 8 százalékát emészti fel, ráadásul ez az arány stresszhelyzetben megduplázódik.
Ezt az állapotot az agy viszonylag gyorsan racionalizálja, amit rövid ideig feszültség, agresszivitás árán próbál megoldani, majd többszöri kudarc után inkább a motiválatlansággal, közönnyel, mint energiaspóroló állapottal kompenzál – ismertette a stresszt kiváltó agyi reakció összetett folyamatát dr. Kovalenko Marina. Ez a folyamat a XXI. században egyre gyakrabban észlelhető, hiszen az emberiség történetében talán most szembesülünk először a sosem látott sebességű környezetváltozással. Ami még 5 éve újdonságnak számított, mára egy elfeledett dologgá válik, és hiába igyekszik az agy ezt a sebességet a limbikus idegrendszer is felvenni, az új helyzetekhez nem mindig tud zökkenőmentesen idomulni.
Ennek is köszönhetők az idegrendszeri krízisek, az egyre gyakrabban előforduló deviáns viselkedések olyan emberek esetében is, akiknek korábban soha ilyen problémáik nem voltak – húzta alá. Mint fogalmazott, a helyzet nem kilátástalan, az idegszálkapcsolataink ugyanis képesek új mintákat formálni, ehhez pedig az érzelmileg biztonságos környezet létrehozására kell törekednünk. Megfelelő gyakorlatokkal az ember "edzésben" tarthatja, formálhatja az idegrendszerét.
Ha nyugalmi helyzetben megoldatlan problémákra koncentrálunk, és egy ritmusos ötig tartó számolásra belégzést, majd ötig tartó számolásra kilégzés folyamatát minimum 3 percig folyamatosan gyakoroljuk, a gyakorlat végén a megoldandó helyzetet ”stresszmentesebben” láthatjuk – mutatott be egy bárki által könnyen elvégezhető példát dr. Kovalenko Marina, hozzátéve: ennek gyakorlásával más szemszögből, régi mintától függetlenebbül láthatjuk a problémákat, és így új válaszokat is adhatunk rájuk.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
