Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese, Manninger Jenő (Fidesz-KDNP) polgármester és Sáringer-Kenyeres Tamás, a KDNP keszthelyi elnöke (b-j) a Kereszténydemokrácia nagyjai című, Giesswein Sándor keresztényszociális szervezőről, lelkipásztorról és országgyűlési képviselőről szóló roll-up kiállítás megnyitóján Keszthelyen, a Balaton Színházban 2024. május 27-én. MTI/Katona Tibor
Giesswein Sándor keresztényszociális szervezőről, lelkipásztorról és országgyűlési képviselőről nyitott roll-up kiállítást hétfőn Keszthelyen a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a Kereszténydemokrácia nagyjai címmel.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese az 1856-ban született és 1923-ban elhunyt politikusról felállított tablók előtt megnyitóbeszédében azt mondta: nagy tudású, nyolc nyelven beszélő tudós volt. Levelező tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, nagyon sok társadalmi szervezetben vállalt tagságot, de mindenekelőtt keresztényszociális szervező volt.
Kiemelte, hogy Giesswein Sándor az akkori marxista ideológiával szemben fogalmazta meg a keresztényszociális segítségnyújtás alapjait, ő hozta létre az első magyar munkásegyesületet. Szándéka szerint nem az osztályharcos ideológiára, hanem a keresztény szemléletben rejlő kiegyensúlyozottságra alapozva valósította meg a társadalmi segítségnyújtást.
Lelkipásztorként is fontos munkát végzett, és húszéves parlamenti képviselősége idején munkájában is érvényesítette a keresztény szellemiséget. Temetésén az őt búcsúztató pap úgy vélekedett: nagy embert temettek, mert sok kisember vett részt a szertartáson - idézte fel Harrach Péter.
Manninger Jenő, Keszthely Fidesz-KDNP-s polgármestere és -jelöltje hangsúlyozta, a szociális gondoskodás, az emberek jóllétével törődés alapján került Giesswein Sándor mellszobrára az a megfogalmazás, hogy a béke és a szeretet apostola volt.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Soltész Miklós a szentmisével egybekötött eseményen, Krisztus király ünnepén kiemelte: "olyan időszakban vagyunk, amikor óriási szükség van Krisztus király békéjére, és arra, hogy béke legyen a nemzetek között".
-
Hankó Balázs Brüsszelben azt mondta: "jó ha tudják, hogy mi annak a 43 ezer külföldi diáknak is, akiknek a nagy része az önök országaiból van, biztosítjuk a magyar programokat".
-
Freund Tamás a rendezvényt záró sajtótájékoztatón, az Országházban arról beszélt, az idei WSF egyik fő célja volt, hogy a tudományos közösség párbeszédet alakítson ki a politikai döntéshozókkal, "hogy a politikusok hallgassanak a tudósok tanácsaira".