Ma Magyarországon több mint ezer alkalmassági határozattal rendelkező, örökbefogadásra várakozó szülő szeretne 0-3 éves kor közötti gyermeket örökbe fogadni.
2024. július 8. 11:08
elte
Júliustól felgyorsul a kórházakban hagyott újszülöttek örökbefogadási eljárása - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
Rétvári Bence azt írta, "a hó elején lépett hatályba az a friss törvénymódosítás, amely lehetővé teszi, hogy a kórházakban hagyott újszülött gyermekeket minél hamarabb örökbe lehessen adni". A törvénymódosítás célja, hogy az újszülött a lehető leggyorsabban gondoskodó családhoz kerülhessen - fűzte hozzá.
Közlése szerint az új szabályozás az inkubátorba helyezett gyermekekre vonatkozó szabályozást ülteti át az újszülött osztályokon hagyott gyermekekre, amikor az édesanya a gyermekét hátrahagyva távozik a kórházból és sem ő, sem más rokon nem tesz lépéseket, hogy a kapcsolatot újra felvegye az újszülöttel. Amennyiben hat héten belül sem az édesanya, sem más hozzátartozó nem jelentkezik a gyermekért a kórházban, úgy a csecsemő lemondó nyilatkozat nélkül örökbefogadhatóvá válik, és így elindulhat az örökbefogadási folyamat - ismertette az államtitkár.
"Az elmúlt hónapokban már havi átlagban mintegy kétszáz gyermek volt a kórházi osztályokon úgy, hogy a rokonaik nem keresték őket. Ma Magyarországon több mint ezer alkalmassági határozattal rendelkező, örökbefogadásra várakozó szülő szeretne 0-3 éves kor közötti gyermeket örökbe fogadni. A törvénymódosítás segít abban, hogy akik nem tudnak vér szerinti családjukban felnevelkedni, azok minél gyorsabban egy szerető, gondoskodó családhoz kerülhessenek" - fogalmazott Rétvári Bence.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
