Egyetlen keresztény sem magányos templom és "arra kaptunk meghívást, hogy fogadjuk be az Urat és az ő nevében" a gyermekeket, nőket, időseket, munkanélkülieket, menekülteket, bántalmazottakat, a háború - különösen az orosz-ukrán háború, valamint a palesztinai és izraeli konfliktus - áldozatait - mondta Pietro Parolin.
Utoljára frissítve: 2024. augusztus 31. 14:36
2024. augusztus 31. 13:39
Sulyok Tamás köztársasági elnök (b) és felesége, Nagy Zsuzsanna (b2), valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b3) az esztergomi bazilikában tartott szentmisén 2024. augusztus 31. Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár megáldotta a megújuló székesegyházat, homíliájában a háború elől menekülők befogadása, a szenvedők megsegítése keresztényi kötelezettségéről beszélt. MTI/Máthé Zoltán
Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét szombaton, megáldotta a megújuló székesegyházat. A bíboros homíliájában a háború elől menekülők befogadása, a szenvedők megsegítése keresztényi kötelezettségéről beszélt.
Pietro Parolin tolmácsolta Ferenc pápa üzenetét, aki "lelki közelségéről és imáiról" biztosította a magyar híveket, és áldását küldte rájuk. Jelezte, a Szentatya nagy szeretettel emlékezik a 2023. április végi magyarországi apostoli látogatásra.
A bíboros homíliájában arra figyelmeztetett: nem építhetjük fel Isten templomát, vagyis az egyházat, amíg mi magunk vagyunk, "fényes elszigeteltségben, személyes terveink sivatagában".
Egyetlen keresztény sem magányos templom és "arra kaptunk meghívást, hogy fogadjuk be az Urat és az ő nevében" a gyermekeket, nőket, időseket, munkanélkülieket, menekülteket, bántalmazottakat, a háború - különösen az orosz-ukrán háború, valamint a palesztinai és izraeli konfliktus - áldozatait - mondta.
A legkülönfélébb helyeken találkozhatunk a szenvedéssel, de azzal is, hogy az ember ilyenkor embertársáért kiált. Szüksége van a másik ember jelenlétére, segítségére. Ilyenkor kell jelen lennie az egyháznak, és "mi vagyunk az egyház, mi vagyunk a remény zarándokai a rászorulók számára" - hangoztatta a bíboros.
Pietro Parolin felidézve az esztergomi bazilika történetét hangsúlyozta: természetesen vannak kőből és fából készült templomaink, de a legfontosabb templom az élő templom: "Isten népe maga".
Még csodálatosabb - folytatta a bíboros, hogy "mindnyájan szent hely vagyunk". Jézus biztosított minket arról, hogy ha szeretjük őt, és ha megtartjuk szavát, akkor az Atya és a Fiú eljönnek hozzánk és bennünk laknak.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a szentmise elején köszöntőjében arról beszélt: a török időkben elpusztult esztergomi bazilika új felszentelése 1856. augusztus 31-én az első lépés volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása után az enyhülés és a párbeszéd felé a magyar nemzet és a bécsi udvar között.
"Ebben az értelemben ez a bazilika hazánk kereszténységének nagy jelképe, egyben a kiengesztelődés szimbóluma is" - fogalmazott Erdő Péter, hozzátéve ez a kiengesztelődés a történelem során újra és újra aktuális.
A szentmisén koncelebráltak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai.
A szertartáson részt vett mások mellett Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere.
Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár szentmisét mutat be az esztergomi bazilikában 2024. augusztus 31. Balra Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A bíboros megáldotta a megújuló székesegyházat, homíliájában a háború elől menekülők befogadása, a szenvedők megsegítése keresztényi kötelezettségéről beszélt. MTI/Máthé Zoltán
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
