Legitim ukrán vezetőséget követel Putyin
„A kérdés a dokumentumok végleges aláírása. Ez egy nagyon komoly kérdés, amelynek mind Ukrajna, mind Oroszország biztonságát komoly, hosszú történelmi távlatokra kell garantálnia ” – mondta az orosz államfő, hozzátéve, hogy ezért „egyetlen mellélövés, egyetlen érdesség” sem lehet a két ország közötti megállapodásban, beleértve azt is, hogy Volodimir Zelenszkijt illegitimnek tekinti, mivel ötéves hivatali ideje lejárt.
2025. január 28. 23:07

Az oroszok elnöke – TASS/Mihail Tyerescsenko

A Moszkva és Kijev közötti rendezési tárgyalások végeredményét Ukrajna legitim vezetésének kell aláírnia, ugyanakkor a tárgyalásokat meg lehet kezdeni a Moszkva által illegitimnek tekintett Volodimir Zelenszkij államfővel is – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök orosz kedden a Rosszija 1 tévécsatornának nyilatkozva.

Emlékeztetett rá, hogy az orosz államfővel folytatott tárgyalások tilalmáról szóló rendelet mindaddig érvényben van Ukrajnában, amíg ő, Vlagyimir Putyin hivatalban van. Hangot adott álláspontjának, miszerint a dekrétumot az ukrán parlament elnöke eltörölheti.

„Amikor a jelenlegi rezsimfőnök – ma már így nevezhetjük – aláírta ezt a rendeletet, akkor viszonylag legitim elnök volt, de most már nem tudja érvényteleníteni, mert illegitim.”

„Ebben van a trükk, a bosszúság, a csapda, érti? De alapvetően, ha ezt meg akarják tenni, akkor van rá legális módszer” – hangoztatta Putyin a Pavel Zarubinnak, az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) újságírójának adott interjúban. Hangsúlyozta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti esetleges megállapodásnak hosszútávon kell szavatolnia mindkét ország biztonságát.

„A kérdés a dokumentumok végleges aláírása. Ez egy nagyon komoly kérdés, amelynek mind Ukrajna, mind Oroszország biztonságát komoly, hosszú történelmi távlatokra kell garantálnia ” – mondta az orosz államfő, hozzátéve, hogy ezért „egyetlen mellélövés, egyetlen érdesség” sem lehet a két ország közötti megállapodásban, beleértve azt is, hogy Volodimir Zelenszkijt illegitimnek tekinti, mivel ötéves hivatali ideje lejárt.

Mindemellett kifejezte készségét arra, hogy tárgyalókat jelöljön ki a Zelenszkijjel folytatandó párbeszédhez, ha ő rész akar venni benne. Értésre adta: a lényeget abban látja, hogy ukrán részről ki fogja a végén aláírni a megállapodást. „Tárgyalni bárkivel lehet. (.) A dokumentumok aláírásának szempontjából mindennek úgy kell megtörténnie, hogy a jogászok megerősítsék azoknak az embereknek a legitimitását, akiket az ukrán állam felhatalmaz arra, hogy aláírják ezeket a megállapodásokat” – mondta Putyin. Egyebek között elmondta, hogy Ukrajnával a tárgyalások már a „különleges hadművelet” kezdetén megkezdődtek, Oroszország felajánlotta akkor a kijevi vezetésnek, hogy „vonuljon ki” a donyecki és a luhanszki „népköztársaságból” és akkor nem lesznek harcok. Mint fogalmazott, „nem korrekt” félrevezetni a közvéleményt és azt állítani, hogy Ukrajna akkor rendelt el tárgyalási tilalmat, amikor az orosz erők Kijev alatt álltak.

Elmondta, hogy a 2022 tavaszán Isztambulban elért orosz-ukrán megállapodás az ukrán javaslatokon alapult.

Putyin közölte, hogy néhány európai vezetővel folytatott telefonbeszélgetés után, az ő kérésükre rendelte el, hogy az orosz csapatokat visszavonják Kijev alól.

„Világos volt számunkra, hogy a félrevezetés nagyon is lehetséges (…) Ennek ellenére a komoly vérontás, a komoly háború elkerülésének megfontolásai alapján mégis beleegyeztünk” – nyilatkozott. Megismételte, hogy a Nyugat beszélte rá Kijevet a háború folytatására. Úgy vélekedett, hogy a konfliktus egy-két hónap alatt véget érhet, ha Kijevnek elfogy a szponzoroktól kapott pénze és a tölténye. Meglátása szerint „Ukrajna szuverenitása szinte nulla”. Kitért arra is, hogy jelzéseket küldött az előző amerikai elnöknek, Joe Bidennek az ukrajnai békés rendezés szándékáról.

A hirado.hu felületén korábban már foglalkoztunk egy annak idején lehetségesnek ítélt, 2022-es béketervezettel, amely a kiszélesedése előtt lezárhatta volna a háborút, de végül meghiúsult Boris Johnson, akkori brit miniszterelnök kijevi látogatása miatt. A Die Welt által nyilvánosságra hozott béketerv egyik fontos eleme lett volna az, hogy Oroszország csak az ukrán NATO-tagságot ellenezte volna, az Európai Unióhoz való csatlakozást ugyanakkor helyben hagyta volna. Továbbá az akkor, a háború kitörése idején a felek által ellenőrzött területek kérdésében is közelebb voltak az álláspontok, mint több ezer nappal később, a háború kitörésének harmadik február 24-ei évfordulója előtt.

„Ez volt a legjobb alku, amit köthettünk” – nyilatkozta 2024. májusában egy névtelenül nyilatkozó ukrán diplomata a meghiúsult béketerv részleteivel kapcsolatban.

MTI
Címkék:
  • Nem Magyarország elszigetelt, hanem az Európai Unió
    Nem Magyarország elszigetelt, hanem az Európai Unió. Mi a történelem főutcáján járunk, az unió pedig valahol a sáros mellékutcákban botorkál – mondta Orbán Viktor a Lámfalussy-konferencián. A miniszterelnök köszönetet mondott Matolcsy Györgynek, majd jelezte: a leköszönő jegybankelnök a jövőben is meghatározó szereplője marad a magyar gazdaságpolitikai gondolkodásnak.
  • Brüsszel diktatúrára tör
    Országainkra az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei is nyomást gyakorolnak. Az ENSZ Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottságának jelentése tavaly augusztusban megállapította, hogy a születendő élet védelme Lengyelországban a nők diszkriminációját és az emberi jogok megsértését jelenti.
  • Már sok tanár bére magasabb egymillió forintnál
    A tavalyi átlagosan 32,2 százalékos és az idei átlagosan 21,2 százalékos béremeléssel a tanárok és óvónők átlagos fizetése 844 ezer forintra emelkedik - ismertette Rétvári Bence, hozzáfűzve, hogy összesen 4606 tanár bére magasabb 1 millió forintnál, közülük 1209 pedagógus nem vezető, 1929 igazgató és 1468 igazgató-helyettes.
  • Eddig három meccs, nulla gól – most nyerni akar
    A futballban a legnehezebb gólt szerezni és az utolsó passzt adni, ezen kell dolgoznunk és ezt meg is tettük az elmúlt egy hétben" – rögzítette az ír mester.
  • Postajegyek és Bankjegyek
    Kövér László szerint a Pénzmúzeum küldetése, hogy a pénzről, a múltról és jelenről beszéljen az embereknek, miközben formálja a jövőt. A Bélyegmúzeum küldetése is hasonló: miközben hatalmas értékeket gondoz, fontos ismeretterjesztő munkát is végez.
MTI Hírfelhasználó