Kozmikus ceremónia – Űrhajós adta át Balassi kardját
Űrhajós tábornok nyújtotta át Balassi szablyáját a 29. kardceremónián a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot ebben az évben Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai költő, író, műfordító kapta.
2025. február 14. 23:20
Farkas Bertalan és Farkas Endre György a kardceremónián, mögöttük a Szent György Lovagrend katonai hagyományőrző tagozatának vitézei – Kép: preshaz.eu
Bálint napján a 29. kardceremóniát tartották Pest belvárosában, a Papi Szeminárium dísztermében. Az 54. Balassi-kardot Tóth Erzsébet költő, az ötvenötödiket Farkas Endre György kanadai költő, író, műfordító vehette át. Ez alkalommal mutatták be a Balassi - versek, poems című kétnyelvű kötetet, ebben a kanadai művész kilenc Balassi-fordítása szerepel.
A díjalapító Molnár Pál újságíró ceremóniamesteri közreműködésével lezajlott ünnepségen jelen volt Farkas Bertalan űrhajós, a tábornok nyújtotta át a szablyát a kanadai irodalmárnak.
A ceremóniamester – Molnár Csenge-Hajna felvétele
A teltházas rendezvényen a Haydn Barytontrió Budapest muzsikált, a költeményeket az Esztergomi Színjátszókör művészei adták elő.
Zalán Tibor Balassi-kardos poéta mondott laudációt a magyar költőnőről. Kiemelte, hogy Tóth Erzsébet az irodalmi nagyszerűsége mellett bátorságával is feltűnik a magyar irodalmi életben.
Zalán Tibor Balassi-kardos poéta mondta a magyar költőnő laudációját – Kép: preshaz.eu
Martos Levente Balázs segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora nyújtotta át a kardot Tóth Erzsébetnek. Elmondta, hogy a kardceremónia hagyományosan sokszínű közönséget vonz egybe, hiszen az űrhajóstól a bankáron át a középiskolai diákig sokféle ember jelen van és magadja a tiszteletet a magyar irodalom kincseinek.
A püspök, a kard és a költőnő – Molnár Csenge-Hajna felvétele
Tóth Erzsébet vallomása szerint már sokféle díjat és dicséretet kapott, de titkos vágya a Balassi-kard átvétele volt, ez ugyanis több, mint irodalmi díj.
Tóth Erzsébet, immár a szablyával a kezében – Molnár Csenge-Hajna felvétele
A költőnő versét az esztergomi színjátszókör művésze, Mészáros Panna szavalta el.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára és Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke a társszerkesztője a Balassi - versek, poems című kötetnek, ebben Farkas Endre György kilenc Balassi-fordítása szerepel, angolul. A könyvet a karceremónián mutatták be.
Kép: preshaz.eu
Kovács Levente a kanadai művészt méltató laudációban felidézte, hogy Farkas Endre György holokauszttúlélő szüleivel 8 éves korában 1956-ban került ki Kanadába. Gyerekként a hajdúsági tájszólást vitte magával, később az angol nyelv művésze lett.
A Magyar Bankszövetség főtitkára – Molnár Csenge-Hajna felvétele
A szablyát Farkas Bertalan adta át a költőnek. Az űrhajós tábornok felidézte, hogy amikor űrhajósként Magyarország felett repült át, akkor két orosz űrhajós társával a súlytalanságban összekapaszkodva énekelték a magyar Himnuszt, ő énekelte, a társak dúdolták, hiszen a dallamot már ismerték.
Szablyával a poéta - Molnár Csenge-Hajna felvétele
Balassi Bálint versét Vajda Zsombor, az Esztergomi Színjátszó kör művésze adta elő, ugyanezt a költeményt Farkas Endre György angolul is elmondta.
Simon Attila vezérigazgató a Herendi Porcelánmanufaktúra üzenetével – Molnár Csenge-Hajna felvétele
Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezrigazgatója rámutatott, hogy a kiemelkedő magyar minőségi teljesítmények egymásra találásának fontos példája a Balassi-kard szervezőinek és a herendi manufaktúra vezetőinek több mint két évtizedes együttműködése.
Vitézek közt ülvén kedvem ellen sincsen jó borral teli pohár - írta a költőóriás. Ennek jegyében tartották tavaly év végén Badacsonyban a XX. Balassi-kard borseregszemlét: a rizlingek versenyeztek. Békési Ákos nemesgulácsi bormester alkotása lett a bajnokbor: személyesen ő ajánlotta művét a poétáknak.
Rizlingje lett a XX. Balassi-kard borseregszemle bajnokbora – Molnár Csenge-Hajna felvétele
A ceremónián a Haydn Barytontrió Budapest muzsikált, XVII-XVIII. századi zenedarabokat mutattak be nagy tapsokat aratva.
A Haydn Barytontrió Budapest a díjalapítóval és hazánk űrhajósával – haydnbarítontrio
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Brüsszelnek is fel kell ismernie, hogy Ukrajna ma nem lehetőség, hanem elsősorban biztonsági kockázat Európa számára - közölte Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő a Facebook oldalán.
A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
