Nem tesz különbséget a kormány az oktatási intézmények között
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.
2025. április 2. 16:43
Az államtitkár - portal.kdnp.hu
A kormány nem tesz különbséget a támogatások tekintetében az oktatási intézmények között - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán a Pest vármegyei Taksonyban.
Soltész Miklós a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda bővítésének átadóünnepségén arról beszélt, hogy a magyar kormány ugyanúgy fontosnak tartja az egyházak és a nemzetiségek oktatási-nevelési intézményeit, mint minden más oktatási-nevelési hazai intézményt.
Hozzátette, ha körülnézünk a Kárpát-medencében vagy Nyugat-Európában, látható, hogy kevesebb támogatást kapnak a nemzetiségi és egyházi intézmények, mint az államiak.
"Nálunk teljesen természetes volt, hogy meg kell kapniuk ugyanazt a támogatást, mint a többieknek" - fűzte hozzá az államtitkár.
Soltész Miklós hangsúlyozta, korábban nagyon nehéz helyzetben voltak a nemzetiségek, mivel a nyelvvesztés megfordíthatatlannak tűnt. Ezért szerette volna a kormány, hogy az oktatási-nevelési intézményekben lehetőségük legyen a nyelvük megtartására, illetve a kultúra megőrzésére és továbbadására.
Ismertette: a Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola az elmúlt években csaknem 165 millió forintos támogatást kapott fejlesztésekre, a Taksonyi Német Nemzetiségi Óvoda pedig 57 millió forintos támogatásból újulhatott meg. Korszerűsödött energetikailag és egy csoportszobával bővült.
Mind az iskola, mind pedig az óvoda energetikai fejlesztése tovább folytatódik 10-10 millió forintból - tette hozzá Soltész Miklós.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
