Összezavarodott az USA-külügy
Pénteken a nap híre volt, hogy az USA kiszáll az orosz-ukrán békéltetésből. Ma egy amerikai hivatalnok ezt - azaz önmagát, az USA-külügyet - cáfolta.
Utoljára frissítve: 2025. május 3. 09:38
2025. május 2. 21:27

Az elnök búcsút int a háborúzó feleknek, de mégse... - MTI/EPA/Politico pool/Francis Chung

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője cáfolta, hogy az Egyesült Államok visszalépett volna az ukrajnai béke megteremtése érdekében végzett közvetítő tevékenységtől, ugyanakkor jelezte, hogy ha nincs előrelépés, szerepvállalása megváltozhat a konfliktus lezárásában.

Tammy Bruce pénteken a Fox News hírtelevízió America Reports című műsorának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy jelenleg az Egyesült Államok közvetítőként működik közre, de amennyiben nincs előrelépés a két fél között, akkor visszaléphet a mediátori szerepből.

Emlékeztetett arra, hogy Marco Rubio külügyminiszter ezen a héten is jelezte, napok kérdése, hogy kiderüljön a háborúban álló felek szándéka. A közelmúltbeli orosz lépések kapcsán Marco Rubio szavait idézve azt mondta, hogy Washington nem a szavak, hanem tettek alapján ítéli meg a helyzetet.

"Jelenleg a hozzáállásunk változatlan, ugyanakkor, ha nincs előrelépés, akkor változhat a részvállalásunk közvetítőként. De egyelőre még nem vagyunk ott, az erről szóló döntést pedig a külügyminiszter és az elnök hozza meg"
– fogalmazott a külügyi szóvivő.

Tammy Bruce azt is kijelentette: "ha most nem látunk előrehaladást, ami a felek – Ukrajna és Oroszország - kezében van, akkor szerepünk megváltozhat".

A külügyi szóvivő megismételte az amerikai álláspontot, miszerint az orosz-ukrán háborút nem lehet győzelemmel lezárni, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára sem lehetséges a 2014 előtti állapot visszaállítása. Aláhúzta, hogy az orosz és ukrán oldal részéről is szükség van kompromisszumra és arra, hogy a megoldás érdekében tárgyalásba bocsátkozzanak.
Tammy Bruce az interjú során megjegyezte, amennyiben az Egyesült Államok felhagyna a közvetítéssel, ez nem jelentené azt, hogy általánosságban feladná óhaját a tűzszünet iránt, és hogy amiben tud, segítsen a konfliktus megoldásában.

A szóvivő hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak az egész világ felé kell fordítania a figyelmét, az amerikai külpolitikának rengeteg egyéb dolgot kell figyelembe vennie, és el kell kezdenie ezekkel a szempontokkal is foglalkoznia.

A pénteki hír

Egyre inkább fogy az Egyesült Államok türelme az orosz–ukrán háború megoldása kérdésében. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője arról beszélt, hogy Trump „tudja, hogy a világnak több része is van, és az egész világnak figyelmet kell szentelni”. A szóvivő ezzel arra akart utalni, hogy az amerikai elnök képtelen a jövőben nagyobb figyelmet szentelni a konfliktus megoldására, így Washington feladhatja az eddigi közvetítői szerepét.

Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok „változtatni fog a megközelítésén” az Oroszország és Ukrajna közötti háború megállítására tett kísérletek tekintetében, és bár nem határolódik el teljesen a kérdéstől, kevésbé aktív szerepet tervez vállalni a jövőben – írja a Jevropejszka Pravda.

A külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce hárított, amikor egy csütörtöki sajtótájékoztatón arról kérdezték, hogy az Egyesült Államok tervez-e további szankciókat bevezetni azon országok ellen, amelyek segítik Oroszországot. Válaszában hangsúlyozta, hogy Trump elsősorban diplomáciai úton kíván fellépni, de „tudja, hogy a világnak több része is van, és az egész világnak figyelmet kell szentelni”.

Ezen a ponton felidézte Marco Rubio külügyminiszter szavait, miszerint az Egyesült Államok „szemléletváltást” tervez az orosz-ukrán háború befejezésére tett kísérleteiben.

„Megváltozik a megközelítés, ahogyan mi ehhez hozzájárulunk, nem közvetítők leszünk. Ezt már kedden is említettem. A mód, ahogyan ez változni fog, az, hogy mi továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy megtegyük, amit tudunk, de nem fogjuk egy pillanat alatt körberepülni a világot és nem fogunk közvetítői találkozókat tartani” – fogalmazott Bruce.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta azt is, hogy „most van itt az ideje, hogy konkrét elképzeléseket mutassanak be és dolgozzanak ki (Ukrajna és Oroszország – a szerk.) arra vonatkozóan, hogyan lehetne véget vetni ennek a konfliktusnak”. „Ez lesz az ő feladatuk” – tette hozzá Tammy Bruce.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég háromnapos tűzszünetet javasolt a jövő heti moszkvai megemlékezések idejére, amelyek a második világháború befejezésének 80. évfordulójához kapcsolódnak. Putyin ugyanakkor elutasította az Ukrajna által szorgalmazott és az Egyesült Államok által támogatott, 30 napos tűzszüneti javaslatot.

Bruce hangsúlyozta, hogy „nem egy háromnapos gesztusra van szükség, hogy valami mást ünnepelhessenek, hanem egy teljes, tartós tűzszünetre és a konfliktus befejezésére”.

Nyomásgyakorlás áll a háttérben?

A France 24 eközben arról ír elemzésében, hogy továbbra sem világos, hogy Rubio valóban készen áll-e a továbblépésre, vagy inkább nyomást akar gyakorolni a két országra – különösen Oroszországra, amely úgy véli, hogy előnyben van a harctéren és a diplomáciában is Trump újbóli hatalomra kerülése óta.

John Kelley amerikai diplomata az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén kijelentette, hogy mindkét fél profitálhatna abból, ha az Egyesült Államok által felvázolt „keretjavaslat” alapján tárgyalnának. Elítélve az orosz csapásokat Ukrajnában, hozzátette:

„Most Oroszország számára kiváló lehetőség nyílt arra, hogy tartós békét érjen el.”
Trump, aki bírálta elődje, Joe Biden Ukrajnának nyújtott támogatását, hivatalba lépése után kapcsolatba lépett Putyinnal, enyhítve ezzel azt a nemzetközi elszigeteltséget, amelybe az orosz elnök a 2022. februári ukrajnai invázió elrendelése óta került. Putyin a múlt héten ismét találkozott Trump különmegbízottjával, Steve Witkoffal, aki kvázi világjáró megbízottként tevékenykedik.

Miközben az Egyesült Államok Oroszországhoz közeledett, Trump Vance alelnökkel karöltve február 28-án a Fehér Házban élesen bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, azt állítva, hogy nem tanúsított elég hálát az amerikai fegyverszállítmányokért. Ukrajna gyorsan igyekezett jóvátenni a történteket, támogatta az amerikai diplomáciai törekvéseket, és törekedett a ritkaföldfém-megállapodás aláírására Washingtonnal. Utóbbi április 30-án meg is történt.

Zelenszkij azonban továbbra is elutasítja a keretjavaslat egyik kulcselemét: hogy a nemzetközi közösség hivatalosan elismerje Oroszország részeként a 2014-ben annektált Krímet.

Trump ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy Ukrajna elvesztette a Krímet, és Zelenszkijnek fel kellene adnia azt. Zelenszkij kedden videókapcsolaton keresztül egy lengyelországi eseményen azt mondta: „Mindannyian azt szeretnénk, hogy ez a háború igazságos módon érjen véget. Putyin ne kapjon jutalmat, különösen ne területet”.

A demokraták szerint Trumpék félrekezelték a tárgyalásokat

Jeanne Shaheen amerikai szenátor, a Szenátus Külügyi Bizottságának vezető demokrata tagja kedden kijelentette: „Krím illegális orosz annektálásának elismerése további agresszióra bátorítaná Moszkvát és Pekinget is”. „Igyekeztem teret adni Trump elnöknek, hogy igazságos és tartós békét érjen el Ukrajnában. Ez egy közös célunk” – mondta.

„Azonban Trump elnök és csapata végzetesen félrekezelte ezeket a tárgyalásokat. Engedményt engedményre halmoztak Oroszországnak, elherdálták a nyomásgyakorlási eszközeinket, és megbontották azt az egységes szövetségi fellépést, amely kulcsfontosságú lenne a háború befejezéséhez” – tette hozzá Jeanne Shaheen.

hirado.hu
Címkék:
  • Tiszta vizet a fejekbe!
    Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
  • Ukrajnát Oroszországgal együtt kell fölvennünk az EU-ba
    Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
MTI Hírfelhasználó