A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik a NATO-tagországok kétnapos csúcsértekezletének második napi ülésére Hágában 2025. június 25-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Sokkal jobbnak értékelte a szerdai hágai NATO-csúcsot az egy évvel ezelőttihez képest Orbán Viktor miniszterelnök a Patrióta csatornának adott interjújában, amelyben azt mondta: a csúcstalálkozón győztek, csatát nyertek azok az országok, amelyek nem Ukrajnával, hanem a NATO megerősítésével akartak foglalkozni.

A kormányfő úgy értékelt: az egy évvel ezelőtti NATO-csúcs Washingtonban teljes tévútra lépett, mert az a találkozó Ukrajnáról szólt, és nem arról, hogy a NATO magát hogyan tegye erősebbé.

"Ez most megfordult. Azt is mondhatnám, hogy győztünk, igaz csak egy csatát nyertünk, nem a háborút" - fogalmazott, hozzátéve: most felülkerekedtek azok az országok, amelyek nem akartak foglalkozni Ukrajnával, mondván, hogy Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ezért nem kell meghívni az ukrán elnököt, és nem is kell erről a témáról beszélni.

Jelezte: a záródokumentumba se került be erről szinte semmi.

Hangsúlyozta: felülkerekedtek azok, akik azt mondták, hogy a NATO-csúcson arról kell beszélni, hogy lesz Európa erősebb.

"Mi a győztes csapatban voltunk a mai napon" - mondta, megjegyezve, hogy bár a magyar virtus is sokat ér, de úgy könnyebb nyerni, ha az Egyesült Államok elnöke is a "mi táborunkban van". Az amerikai elnök és Magyarország mellett ide sorolta a török elnököt, az albánokat és a horvátokokat is.

Felhívta a figyelmet arra is: a NATO-csúcson az európaiak továbbra is háborúpárti, ukránpárti álláspontot képviseltek, holott értékelése szerint Ukrajna nem erősíti, hanem éppen ellenkezőleg, kockáztatja Európa biztonságát.

Orbán Viktor arra figyelmeztetett: csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson "nehéz menet" lesz, mert "ott úgy kell csatáznunk, hogy nincs velünk az amerikai elnök."

Úgy értékelt: az európaiak folytatni akarják a háborút, és a csütörtöki EU-csúcson majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében ezt meg is erősítik majd, ezért ott a békepártiaknak ügyesen kell majd manőverezniük.

Arról, hogy a csúcstalálkozón a NATO-tagok megerősítették azt a megállapodást, hogy a következő tíz évben, 2035-re GDP-jük öt százalékát védelemre és biztonságra fordítják, a miniszterelnök azt mondta: Magyarország ezt azzal a feltétellel tudja teljesíteni, hogy Európai Uniónak át kell alakítania a költségvetési szabályozási rendszerét. Emlékeztetett: ma van az unióban egy költségvetési szabályozás, amely megmondja például, hogy mit és hogyan lehet elszámolni és mekkora lehet a hiány, ezt pedig a pénzpiacokon komolyan veszik, ez alapján minősítik az országokat, állapítják meg a hitelképességet.
Értékelése szerint uniónak nagyobb teret kell adnia a tagállamoknak, és akkor ki lehet gazdálkodni az 5 százalékos GDP-arányos honvédelmi fejlesztést.

Arra is felhívta a figyelmet: Magyarország előnyben van, hiszen már 2016-2017-ben megindította a haderőfejlesztést a németekkel együttműködésben. Magyarország hadiipara jobb állapotban van, fölkészültebb, és nemcsak kiadást jelent a számunkra, hanem majd bevételt is jelenteni fog, tehát nem könnyen, de meg lehet csinálni ezt az 5 százalékot - értékelt a kormányfő.

Jelezte: Magyarországnak rengeteg dolgot kell még pótolnia. "Sokat dolgoztunk az elmúlt 15 évben, de még a következő 10 évre is bőven maradt munka" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarországnak foglalkoznia kell a közlekedés fejlesztésével, az egészségüggyel, az oktatással és a hadsereggel is, ezért nem egyszerű dolog előteremteni egy magasabb katonai költségvetés fedezetét.

Figyelmeztetett: ha ukránbarát kormány lenne Magyarországon, akkor ezt a pénzt nem Magyarországra költené, hanem Ukrajnába vinné. Azonban nemzeti kormányunk van, így ezt az 5 százalékot úgy fogjuk felhasználni hadiipari fejlesztésre, hogy a hangsúly nem a hadin, hanem az iparin lesz, azaz a magyar ipar egy extra lökést kap ebből a pénzből - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy Donald Trump amerikai elnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel külön is áttekintettek "néhány nehezebb biztonsági kérdést" a holland király által adott keddi vacsorát megelőzően.
Elmondta: Magyarország nevében üdvözölte az amerikai elnök visszatérését, és jelezte, hogy folytatják az együttműködést, illetve megerősítette azt az álláspontját, hogy Európának az orosz-ukrán háború ügyében teljes mellszélességgel támogatnia kell az amerikai elnök békekezdeményezését.

Hangsúlyozta: rajta kívül alig van olyan európai vezető, aki ne rúgott volna bele a Donald Trumpba, amikor még ellenzékben volt, így ez "okoz némi nehézséget" az ilyen csúcstalálkozókon. Ezzel szemben ők régi barátként tudták üdvözölni egymást az amerikai elnökkel, akit már 2015-16 óta támogattak. Így nem volt olyan rossz mondat, amit hirtelen el kellett volna feledtetni - mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország egy hűséges ország, egy lojális nemzet, ahol a barát barát marad, amíg arra méltatlanná nem válik, ezzel szemben Nyugat-Európában üzleti jellegű a politikai kultúra.

Az USA-elnök a józan ész elnöke

A nemzetközi rend a józan észen alapul és az Egyesült Államok elnöke a józan ész embere, amit az is bizonyít, ahogyan Donald Trump az Izrael és Irán közötti konfliktust is kezelte - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Hágában szerdán.

A hágai NATO-csúcstalálkozóra érkezve Orbán Viktor hangsúlyozta: az, hogy az Egyesült Államok elnöke a józan ész embere, azt jelenti, hogy az új háborúk lerövidülnek, a régi háborúk pedig "kifogynak az üzemanyagból", ami Donald Trump tevékenységének a következménye.

Kérdésre válaszolva a kormányfő kijelentette: az igazi fenyegetés Európára nézve nem biztonsági jellegű. A legnagyobb fenyegetést Európára jelenleg a versenyképesség elvesztése jelenti. Ez az igazi fenyegetés - húzta alá Orbán Viktor.

"A valódi fenyegetés gazdasági jellegű, az, hogy elveszítjük a versenyképességünket a globális kereskedelemben. Ez a mi problémánk"
- fogalmazott.

A kormányfő kérdésre válaszolva kifejtette, annak ellenére, hogy a NATO-csúcsok zárónyilatkozataiban Oroszország fenyegetésként szerepel, "Oroszország nem jelent számottevő fenyegetést. Mi sokkal erősebbek vagyunk".

A NATO-csúcstalálkozón elfogadni tervezett azon kötelezettségvállalással kapcsolatban, amely értelmében a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat, Orbán Viktor azt mondta: noha nem könnyű, "képesek vagyunk rá".

Megvalósításához az Európai Unió költségvetési szabályozásának teljes kiszámítását meg kell változtatni - magyarázta. Amennyiben a jelenlegi szabályozást megtartják, az Európai Unióban senki sem lesz képes teljesíteni az 5 százalékos célt. "Mindent újra kell számolnunk más módszerrel. Ebben az esetben meg tudjuk csinálni" - emelte ki a miniszterelnök.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta: "a NATO-nak semmi keresnivalója Ukrajnában". Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ahogy Oroszország sem. "Az én dolgom, hogy ez úgy maradjon, ahogy van" - tette hozzá érkezési beszédében Orbán Viktor.