Latorcai Csaba: A versenyképességhez összefogás kell
Az államtitkár a fórumon jelenlévő polgármestereknek a területfejlesztési finanszírozási rendszerről is beszélt, aminek, az alapja az összefogás, az összefogásokat támogató programok, valamint az összefogást támogató intézményrendszer. Idén hirdették meg a Versenyképes járások programot, aminek szintén az összefogás volt az alapja és az a felismerés, hogy a város nem létezhet vidék nélkül.
2025. szeptember 6. 15:02
A versenyképességhez, különösen olyan térségekben, ahol sok kistelepülés található, összefogás szükséges - jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Mikóházán, a Zempléni Településszövetség Napja alkalmából tartott önkormányzati fórumon.
Jó példa az összefogásra és annak előnyeire a Zempléni Településszövetség, amit 1994-ben alapítottak – közölte Latorcai Csaba. Felidézte, a szervezetet azért hozták létre, mert már akkor felismerték, hogy csak az összefogás hozhat jövőt.
Az államtitkár a fórumon jelenlévő polgármestereknek a területfejlesztési finanszírozási rendszerről is beszélt, aminek, az alapja az összefogás, az összefogásokat támogató programok, valamint az összefogást támogató intézményrendszer. Idén hirdették meg a Versenyképes járások programot, aminek szintén az összefogás volt az alapja és az a felismerés, hogy a város nem létezhet vidék nélkül – tette hozzá.
A vidéknek is szüksége van olyan központra, ami a gazdasági mellett kulturális és közösségi centrumként is működik – folytatta a kereszténydemokrata politikus -, viszont
a város nincs a vidék fölött, ennél fogva szükséges és elengedhetetlen az együttműködés és az összefogás a város és a városhoz tartozó térségi települések között.
Ennek megfelelő intézményrendszert és támogatási mechanizmust alkalmaztak a Versenyképes járások programban, amiben a döntést minden esetben a járások polgármesterei hozták meg – hangsúlyozta az államtitkár. Úgy fogalmazott, egy-egy település versenyelőnye a másik település számára nem kell, hogy versenyhátrányt jelentsen; minden településnek megvan ez a sajátos értéke, ezeket összefogva az egész térség számára jelenthetnek húzóerőt.
A Tokaj-Zemplén program keretében mintegy 150 milliárd forintnyi lehetőség nyílt meg a települések, a településen élők, vállalkozók és gazdák számára – emlékeztetett Latorcai Csaba. Hozzáfűzte, ebből eddig 28 milliárd forint fejlesztési támogatás realizálódott és az idén is születtek támogató döntések a kormány részéről.
Az európai uniós források kapcsán elmondta, a zempléni térség 52 települése 2014 és 2020 között mintegy 36,6 milliárd forint értékben részesült. A most zajló, 2027-ig tartó fejlesztési ciklusban eddig 8,9 milliárd forintnyi forrást sikerült lehívni a térségben.
Országos szinten a vidékfejlesztési forrásoknak az átszerkesztett, átszervezett új rendszere közel hatezer milliárd forintnyi forrást biztosít Magyarország számára, az összeg felét kifejezetten vidékfejlesztésre fordítják – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Közölte, augusztus végéig 49 pályázati felhívást hirdettek meg 1524 milliárd forint összegben. Azt a célunkat, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb országának egyike legyen, csak a magyar vidékkel tudjuk elérni - hangoztatta Latorcai Csaba.
Amint a fórumon elhangzott, a Zempléni Településszövetséget 28 kistelepülés polgármestere hívta életre 1994 szeptemberében. A civil szervezetnek ma már mintegy hetven település a tagja, és minden évben kitüntetik azokat a személyeket, akik munkásságukkal sokat tesznek Zemplén fejlődéséért. A Zemplénért Aranygyűrűt idén Csatlósné Komáromi Katalin, a Tokaj-Hegyalja Egyetem társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója kapta.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az EU jelen pillanatban a szétfeslés és a széttagolódás állapotába lépett. "És ha ez így megy tovább, márpedig erre van a nagyobb esély, akkor az Európai Unió története úgy vonul be a történelembe, mint egy nemes kísérlet lehangoló végeredménye" - figyelmeztetett.
Soltész Miklós a Kisboldogasszony-templomban tartott Kisboldogasszony napi szentmise végén arról beszélt, hogy a Szűzanya mindig fontos szerepet töltött be a magyarság, a nemzet életében, és ilyen Kisboldogasszony ünnepe is.
"Hazánk büszkesége, hogy Európa legnagyobb ártéri erdeiben él a híres gemenci gímszarvas, amelynek bőgése szeptemberben betölti az egész környéket. Gemencen például a kisvasút varázsolja el az utazót, ahol a bőgés-hallgatás élményét előadás és agancsbemutató előzi meg, sőt gasztronómiai különlegességekkel is összeköthető az este" - olvasható a közleményben.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
