II. Endre magyar király es a Gertrud von Meranien gyermeke, IV. Béla magyar király testvére. 1207-ben született –a monda szerint Sárospatakon.4 éves korában Thüringiába kerül, Eisenach-Wartburgba az örgrófi udvarba.
2024. november 19. 12:27
A rózsacsoda, Lucien-Léopold Lubin alkotása Párizsban – wikipedia
November 19-e, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe minden esztendőben elénk állítja a magyar királylány példáját, akit a felebaráti szeretet szentjeként ismert meg az egész világ.
Erzsébet mindössze huszonnégy évet élt, de számára ennyi idő elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy megértse és tettekre váltsa az evangélium tanítását.
II. Endre magyar király es a Gertrud von Meranien gyermeke, IV. Béla magyar király testvére. 1207-ben született –a monda szerint Sárospatakon.4 éves korában Thüringiába kerül, Eisenach-Wartburgba az örgrófi udvarba.
A kereszteny,felebaráti szeretet mintaképe. A ciszterci szerzetes, Heisterbachi Caesarius (1180-1240) így kezdi Szent Erzsébet életrajzát: „A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag.”
Férje halála után Marburgba (Marburg an der Lahn) kerül. Itt is folytatja szeretet szolgálatát. Marburgban hal meg 1231-ben, mindössze 24 évesen.
A magyar szent katedrálisa Németország kellős közepén, Marburgban – wikipedia
Németorszag egyik legszebb gótikus templomában, a marburgi Szent Erzsében templomban található siremléke.
A magyarországi és thüringiai Szent Erzsébetnek az egész vilagban számos intézmeny viseli a nevét. Számos szobor és freskó örzi emlékét.
Makovitzky József/Heidelberg
A szögyéni templom freskója
A rózsacsoda, Lucien-Léopold Lubin alkotása Párizsban.
Prof. Dr. em. ( Univ. Heidelberg és Freiburg i. Br.)
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
