A valódi európai értékek emelkedtek fénybe a 39. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok első két napján. A férfiasság és a nemes nőiesség szépsége a harmadik napon, vasárnap is élményt ad a Visegrádra látogatóknak.
2024. július 11. 23:19
palotajatekok.hu
Bajvívó Magyarok Hagyományőrző és Sport Egyesület vívóversenye, Károly magyar király lovagi tornája, A Szent György Lovagrend Zoboraljai Apródképzőjének bemutatója (Felvidék), Követek fogadása Mátyás király udvarában – ilyen programok is lesznek a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok három napjában. Az immár a 39. alkalommal megrendezett eseménysor vasárnap reggel, július 14-én 10 órai kezdettel, a rendezvény harmadik napján is felvonultatja az igazi értékeket. A Pro Visegrád Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, Cseke Lászlót kérdezte a Gondola.
– Kázmér lengyel király lovagi tornája is sorra került a tornapályán, nyomatékot adva az évezredes magyar-lengyel barátságnak. Miért fontos ez különösen ma, amikor a jelenlegi varsói miniszterelnök bontani igyekezik a magyar-lengyel barátságot?
Cseke László (balra) a tavalyi Palotajátékokon – palotajatekok.hu
– Nem fog sikerülni neki. Az a közép-európaiság, amelyet mi itt minden évben megtapasztalunk, nagyon erőteljes és életteli. Kulturális értelemben Krakkó, Bécs, Prága, Budapest egy régió. A V4-ek közössége, melyet itt, Visegrádon alapított meg Antall József, politikailag most lehet, hogy akadozik, de kulturálisan virágzik és virágozni is fog. Észak-Lengyelországból, Malborkból – ahol egy csodálatos vár emelkedik – most először jönnek a hagyományőrzők, ők hozzák a király megszemélyesítőjét. Biztos vagyok benne, hogy nagyon jól fogják érezni magukat, és jó hírünket viszik a baráti országba.
– Tárlatvezetés Mátyás király termeiben és kertjében – ez is a Palotajátékok programpontja. Miért kell elevenen tartanunk a Bécset is elfoglaló magyar uralkodó emlékét?
palotajatekok.hu
– Mátyás király emlékét nagyon könnyű elevenen tartanunk, mi inkább valamennyire visszafogni akarjuk ezt, hiszen alapvetően Nagy Lajos építette a visegrádi királyi kastélyt, természetesen Zsigmond király, majd Hunyadi Mátyás is gazdagította ezt az értéket. A közelmúltban is felszínre bukkant egy világra szóló lelet a királyi palota mellett, a mai teniszpályánál. Hallatlan sok kincs rejtőzik Visegrád körül, sok különleges érték, amely a gazdag múltról szóló tudásunkat kiegészítik. Ismeretes, hogy a Herkules-kút párját ritkítja Európában, egyedül Itáliában mutathatnak fel hasonlót. Ezeket az elő-előkerülő kincseket nagyban köszönhetjük Mátyás királynak. A Palotajátékokra eljövők sok különleges élményt kapnak ezektől a történelmet idéző különleges tárgyaktól, műkincsektől is.
– „A kard öt évezrede" című időszaki kiállítás megnyitója kerül sorra. Önök a Szent György Lovagrend katonai hagyományőrző tagozatával csaknem két évtizede vesznek részt a Balassi Bálint-emlékkard Bálint-napi ceremóniáján, lovagjaik adják a szablyák díszőrségét. Hogyan erősíti ez föl a Palotajátékok tartalmát?
palotajatekok.hu
– A Duna folyami leletanyaga gyakran ad különleges meglepetéseket, számos fegyver, köztük kard kerül elő a mederfenékből. Különlegesség az avar kori kard, a VII-VIII. századi szálfegyver. Ez is megtekinthető a kiállított anyagban. Ezek látványa maradandó élményt ad a Palotajátékok látogatónak, hiszen a kard a legférfiasabb fegyver.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
