A gyermekeink lelki egészségét meg kell védenünk - Hollik István a digitális gyermekvédelemről és a képernyőidő veszélyeiről
Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a túlzott képernyőhasználat súlyosan károsíthatja a legkisebbek fejlődését. Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő ezért egy új törvényjavaslatot nyújtott be, amely kötelező figyelmeztetést írna elő minden digitális eszköz forgalmazása során: 6 éves kor alatt nem ajánlott a használat. A politikust a javaslat hátteréről, céljairól és a várható társadalmi támogatottságról kérdeztük.
2025. szeptember 19. 12:06
Augusztus közepén nyújtotta be a digitális gyermekvédelemről szóló törvényjavaslatot. Mi indokolta ezt a lépést?
Azért tartottam fontosnak, mert ma már egyértelműen látszik: a túlzott digitális eszközhasználat, a sok képernyőidő kifejezetten káros a legfiatalabbak számára. Több tudományos kutatás is igazolja, hogy a három év alatti gyerekeknek egyáltalán nem ajánlott a digitális eszközök használata, hatéves kor alatt pedig csak szülői felügyelettel és erősen korlátozott mértékben. Ezeket a veszélyeket sok szülő nem ismeri. Édesapaként tudom, hogy egyetlen szülő sem akar rosszat a gyermekének, ha odaadja a telefont vagy tabletet, azt legtöbbször azért teszi, mert nincs tisztában a következményekkel.
Milyen konkrét intézkedéseket tartalmaz a javaslat?
Azt szeretnénk elérni, hogy mindenhol, ahol képernyővel rendelkező digitális eszközt – például tabletet, okostelefont vagy számítógépet – forgalmaznak, kötelező legyen jól látható helyen feltüntetni a figyelmeztetést: „Hat éves kor alatt nem ajánlott a használata.” Ez nem önkényes döntés, hanem a WHO ajánlására is épül. A cél az, hogy felhívjuk a szülők figyelmét egy újfajta, eddig kevéssé ismert veszélyre.
Miért ennyire veszélyes a túl korai képernyőhasználat?
A kutatások kimutatták, hogy ronthatja a beszédkészséget, gátolhatja a kézügyesség fejlődését, sőt a motorikus és szociális képességekre is negatívan hat. Ezek az első évek rendkívül érzékenyek, és ha ekkor kimaradnak bizonyos fejlődési szakaszok, azt később már nem, vagy nehezen lehet pótolni. Sajnos olyan problémák is megjelennek a gyerekeknél, amelyek korábban nem voltak jellemzők: depresszió, alvászavar, szorongás.
Az energiaitalok ügyében, Nacsa Lőrinc képviselőtársával sikerült eredményt elérniük. Van párhuzam a két kezdeményezés között?
Igen, egyértelműen. Azáltal, hogy a 18 év alattiak ne vásárolhassanak energiaitalt, a fiatalok fizikai egészségét akartuk megvédeni, most pedig a lelki egészségükért dolgozunk. Akkor szinte teljes társadalmi támogatottságot élveztünk, mert a szülők egyértelműen látták a veszélyt. Nagyon bízom abban, hogy a digitális gyermekvédelem ügyében is hasonló össztársadalmi egyetértést tudunk kialakítani.
Mit tapasztal politikai szinten: létrejöhet egy nemzeti minimum ebben a kérdésben?
Sajnos kevés ügy van, amelyben teljes az egyetértés, még a gyermekek védelmében sem. Gondoljunk csak az LMBTQ-propagandára: hiába mondtuk, hogy az óvodába és iskolába nem való, nem kaptunk minden párttól támogatást. De mi keresztényként nem adjuk fel a reményt. Ahogy az energiaital ügyében szinte teljes parlamenti egység alakult ki, úgy most is bízom abban, hogy sikerül meggyőzni a képviselőtársakat: a gyermekeink védelme minden vitán felül kell, hogy álljon.
Hogyan látja a törvényjavaslat esélyeit az őszi ülésszakban?
Bízom benne, hogy még idén ősszel elfogadhatjuk. Ez a törvényjavaslat nem tilt, nem büntet, hanem figyelmeztet. A szülők kezébe adja a döntést, de a felelősségükre is felhívja a figyelmet. Ha sikerül civil szervezetekkel összefogni, és országos párbeszédet indítani, akkor a gyermekeinket meg tudjuk védeni ettől az új, alattomos veszélytől.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a túlzott képernyőhasználat súlyosan károsíthatja a legkisebbek fejlődését. Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő ezért egy új törvényjavaslatot nyújtott be, amely kötelező figyelmeztetést írna elő minden digitális eszköz forgalmazása során: 6 éves kor alatt nem ajánlott a használat. A politikust a javaslat hátteréről, céljairól és a várható társadalmi támogatottságról kérdeztük.
A kormányfőt kérdezték a tíz évvel ezelőtti, a röszkei határnál történt eseményekről. Elmondta, Röszkénél derült ki, hogy a migránsok nem menekültek, hogy mobiltelefonjaik vannak, hogy összehangolt akcióra képesek, inkább katonai jellegű a mozgásuk és nem pedig a menekültekre emlékeztető, ott derült ki, hogy bankkártyáik vannak, hogy szervezett embercsempész-hálózatok mozgatják őket, és ott derült ki, hogy az egész mögött Soros György civil szervezeteinek hálózata húzódik meg.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
