A kereszténydemokrácia nem parancsuralom - Giczy György figyelmébe ajánlva
Giczy György volt KDNP-elnök a közösségi oldalán arra utalt, hogy a Semjén Zsolt melletti kiállás „központi utasításra” történt, és kétségbe vonta, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt tagsága meggyőződésből vállalná a közösségi támogatást. E kijelentések azonban több szempontból is félrevezetőek, sőt méltatlanok a kereszténydemokrata hagyományhoz.
2025. október 1. 07:04
Aljas rágalmak elítélése nem pártutasítás, hanem lelkiismereti, erkölcsi kötelesség
Először is: A Semjén Zsolt mellett megnyilvánuló kiállások valódi, belső meggyőződésből fakadnak. Honnét tudható ez? A KDNP tagságában és a nemzeti-keresztény közösségben sokan pontosan érzékelik, hogy az elmúlt hetekben olyan aljas támadások indultak a pártelnök ellen, amelyeknek témája, hangneme és módszerei inkább rágalomhadjáratra, semmint felelős közéleti vitára emlékeztetnek. Ezek elítélése tehát nem pártutasítás, hanem lelkiismereti, erkölcsi kötelesség.
A közös kiállás nem kényszerből, hanem közös értékekből fakad
Másodszor: Giczy György állítása, miszerint a KDNP központilag megparancsolta volna a kiállást, nem felel meg ebben formában a valóságnak. Egy politikai párt természetesen egyeztet, koordinál, közös álláspontot képvisel – ez elengedhetetlen bármely közösség működéséhez. De az, hogy a tagok közösen emelik fel szavukat egy igazságtalan támadással szemben, nem kényszerből, hanem a közös értékekből fakad. A kereszténydemokrácia egyik lényege éppen az: szabadság és felelősség együtt.
Ki beszélhet a KDNP nevében? Bizonyosan nem Giczy György
Harmadszor: Különösen beszédes, hogy Giczy György – aki egykor ugyan a KDNP elnöke volt, de már nem áll a párt oldalán – olyan nyilatkozatot tesz, amely a közösség megosztására lehet ismét alkalmas. Elnöksége idején esett szét két részre a párt, melynek csúcspontja az 1997-es pártszakadás volt: a frakció nagyobb része a Fideszhez csatlakozott, míg a Giczy-féle szárny tagjai független képviselőként folytatták. 1998-ban ugyan indult az országgyűlési választáson, de sem ő, sem a KDNP nem szerzett mandátumot. 2001-ben távozott az elnöki tisztségből, majd 2002-ben párttagságát is elvesztette, amikor a bírósági úton újjáalakult KDNP visszatért az 1997 előtti állapotokhoz. Mindez önmagában is mutatja: Giczy György kijelentése(i) inkább a nemzeti oldal megosztását, semmint erősítését szolgálják – holott most minden eddiginél nagyobb szükség van az egységre a ránk zúduló politikai és médiatámadásokkal szemben.
Az online kommunikáció koordinációval, nem fenyítés és kényszerítés által történik
Negyedszer: Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mai politikai kommunikáció jelentős része már az interneten, a közösségi oldalakon zajlik, hazánkban elsősorban a Facebookon. Ezért alapvető, hogy egy párt ne csak a parlamentben vagy a hagyományos médiában, hanem a közösségi felületeken is határozott, világos és közösségteremtő kommunikációt folytasson. A modern politikában ugyanis az online jelenlét éppoly fontos, mint a klasszikus politikai fórumok. Az #ErősKözösségErősElnök és #NincsTöbbHazugság hashtag-ek alatt posztolt KDNP-s személyes, szabad akaratból megosztott tartalmak az erős közösségi összetartást emelik a közösségi médiában egy magasabb szintre. Az online kommunikáció pedig koordinációval, nem fenyítés és kényszerítés által történik.
Nap mint nap a gyermekek, a családok és a kiszolgáltatottak védelmében
Ötödször: Giczy György szerint egy keresztény szellemiségű párttól elvárható lenne, hogy az „igazi áldozatokért” emeljen szót, akik az intézetek visszaélései miatt szenvedtek. A KDNP nap mint nap szót emel a gyermekek, a családok és a kiszolgáltatottak védelmében, de ami még fontosabb: kormányzati intézkedéseket ösztönöz és támogat, amelyek valódi változást hoznak. Nem véletlen, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzése során derülhetett fény Juhász Péter Pál megdöbbentő tevékenységére is.
Végül szeretném hangsúlyozni: a kereszténydemokrata politika sosem volt és soha nem is lehet utasítások gépezete. Ellenkezőleg: a magyar közösség szabad, nemzeti érzelmű, és hívő emberekből áll, akik közös értékekből és hitből táplálkozva állnak ki egymás mellett. Ezt az igazságot pedig nem lehet elhallgattatni.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Az Izvesztyija értesülései szerint az Európai Unió fokozza erőfeszítéseit, hogy megnehezítse a tervezett orosz–amerikai csúcstalálkozó előkészületeit. Miközben Washington enyhítette Moszkvával szembeni retorikáját, Brüsszel a 19. szankciócsomag bevezetéséről tárgyal, és negatív hangulatot próbál kelteni a budapesti találkozó előtt.
Moszkva szerint „lehetetlen felfüggeszteni azt, ami soha nem is volt megbeszélve” – reagált Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a nyugati sajtóban megjelent hírekre, miszerint elhalasztották volna Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter tervezett találkozóját.
A csődület egyik elsőszámú vezetőjét szintén erőpolitikával mentették ki a jogállamiság követelményei alól úgy, hogy megszavazták: ne kelljen megmutatnia megalapozott Covid-korrupciógyanúra okott adó SMS-üzeneteit a nyilvánosságnak. Így a korrupciógyanú sűrű felhői továbbra is ott gomolyognak az Európai Parlament széksorai között és fölött.